„A rivalizálásunk nekünk és a tenisznek is jó. Szerintem amikor egymás ellen játszunk, mindig nagyon magas a játékunk színvonala. Egyetlen más játékost sem látok, aki olyan színvonalon játszana, mint mi egymás ellen” – mondta Carlos Alcaraz, miután vasárnap kikapott Jannik Sinnertől a wimbledoni döntőben.

Bár elsőre akár annak is tűnhet, a spanyol teniszező kijelentése egyáltalán nem volt nagyképű. Alcaraz és Sinner ugyanis már másfél éve olyan színvonalon teniszezik, amihez a riválisaik képtelenek felérni. Ha pedig egymás ellen játszanak, tovább emelnek a színvonalon. Erre a legjobb példa a júniusi Roland Garros-döntőjük volt, ahol olyan szinten teniszeztek, amihez hasonlót utoljára a csúcsformában lévő Roger Federer, Rafael Nadal és Novak Djokovics mutatott.

Eltérő dinamika

Alcaraz és Sinner az elmúlt másfél évben teljesen leuralta a Grand Slameket, a wimbledoni volt zsinórban a hetedik GS-torna, amit valamelyikük nyert meg. A salakos Roland Garroson és a füves Wimbledonban ráadásul egymás ellen játszották a döntőt. Mivel a lassú salak és a gyors fű között óriási a különbség, nagyon ritka, hogy egy játékos mindkét borításon kiemelkedő legyen. Nem csoda, hogy utoljára 2008-ban játszotta ugyanaz a két játékos a két torna fináléját. Federer és Nadal akkor zsinórban harmadik éve döntőzött mindkét tornán.

Alcaraz és Sinner vetélkedése több statisztikai adatban is hasonlít Federer és Nadal rivalizálásának kezdeti éveire.

Mindkét páros egy wimbledoni döntőben találkozott 13. alkalommal (Alcarazék: 2025, Federerék: 2007). A meccset mindkét esetben az egymás elleni összesítésben rosszabbul álló játékos (Sinner, Federer) nyerte, ezzel pedig mindkét esetben 5-8-ra módosította a mutatót. Ráadásul az első 13 meccsből mindkét páros 5 meccset játszott Grand Slam-tornán, összesítésben pedig mindkét esetben a 13. meccset elveszítő játékos (Alcaraz, Nadal) vezetett 3-2-re.

Bár a statisztikák hasonlóak, a két rivalizálás eredettörténete teljesen más. Federer a világranglista első helyén állt, amikor a nála öt évvel fiatalabb Nadal berobbant a mezőnybe. A svájci volt az uralkodó, a spanyol pedig a trónkövetelő. Ez a dinamika alapból a kihívónak, vagyis Nadalnak kedvezett. Nyomás nélkül teniszezhetett, mert ellenfele a világ legjobb játékosa volt. Federernek viszont volt vesztenivalója. Számára egy elveszített döntő már nem szép eredmény, hanem egyértelmű kudarc volt. Márpedig első öt döntőjükből négyet Nadal nyert. Emiatt rivalizásuk első éveiben komoly mentális előnyre tett szert a spanyol játékos.

Sinner és Alcaraz rivalizálásában viszont sosem volt jelen a kihívott-kihívó dinamika. Mivel csak egyéves korkülönbség van köztük, végig párhuzamosan fejlődtek. Első meccsük idején még mindketten Top 10-en kívüli játékosok voltak, és bár Alcaraz 2022-ben átvette a világranglista vezetését, a még ereje teljében lévő Djokovics miatt akkor még nem ő volt a világ legjobbja. Sinner és Alcaraz párharca két egyenrangú fél vetélkedéseként indult, egyiküket sem nyomta az esélyesség terhe. Így a Nadaléknál tapasztalt mentális dinamika sem alakult ki náluk.

Egy szinten

Mivel Sinner és Alcaraz párhuzamosan fejlődött, kezdeti meccseik többsége nem döntő volt. Első 13 találkozójukból csak 5 volt finálé, köztük a legutóbbi négy meccsük. Federer és Nadal viszont szinte csak döntőket játszott egymással. A svájci alapból világelső volt, a spanyol pedig villámgyorsan felküzdötte magát a második helyre, így 2005-től egyenes kieséses versenyen csak a fináléban találkozhattak egymással. Első 13 meccsükön 10 döntőt játszottak egymással.

A svájci világelsősége miatt Federerék csatái az első meccstől fogva megkerülhetetlenek voltak a tenisz világában. Nadal ugyanis a 2004-es miami tornán legyőzte a svájcit, ezzel pedig világhírnevet szerzett magának. Negyedik meccsüket már világranglista-elsőként és -másodikként vívták. Rivalizálásuk a 2006-os szezontól egyértelműen a legfontosabb dolog volt a sportágban. Összesen 6 döntőt játszottak egymás ellen, többek között a Roland Garroson és Wimbledonban is megmérkőztek. A 2007-es szezonban pedig ott folytatták, ahol abbahagyták. A 13. meccsüket jelentő wimbledoni finálé már a negyedik döntőjük volt az évben.

Sinner és Alcaraz vetélkedése lassabban került a teniszvilág figyelmének középpontjába. Bár a 2022-es US Openen játszottak már egy emlékezetes, ötszettes negyeddöntőt, ütközeteik csak a 2024-es szezontól váltak megkerülhetetlenné. Ez volt ugyanis az az év, amikor végleg lenyomták Djokovicsot, a legnagyobb teniszgeneráció utolsó állva maradt képviselőjét. Ekkor tették egyértelművé, hogy már ők ketten a legjobbak.