Hónapok óta éles támadásokat intéz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ellen Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, aki az átláthatóságot, a tudományos minőséget és a politikai elfogulatlanságot kéri számon az intézményen. (Róla és az MTA-val szembeni személyes sértettségéről júniusban már írtunk ebben a cikkben is.)

Egyetértve Schmidt Mária történésszel, az utolsó sztálinista intézmény működését felül kell vizsgálni. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatásainak folyósítását, legfőképpen az akadémikusi tiszteletdíjakét pedig azonnali hatállyal fel kell függeszteni

– írta Lentner például idén májusban.

A Válasz Online cikke részletesen bemutatja a támadások hátterében lévő személyes kudarcot (Lentner ugyanis elhasalt az MTA doktori címéért indított pályázatának első szakaszában, addig viszont nem látni, hogy lett volna problémája az intézménnyel), illetve őt magát is megszólaltatja.

A cikk szerint Lentner 2021. február 2-án nyújtotta be kérelmét az akadémiai doktori cím elnyerésére, ám a bírálóbizottság már az előszűrésnél alkalmatlannak találta a beadott értekezést. A folyamat valóban a szokottnál hosszabb ideig tartott, hiszen a habitusvizsgáló bizottság csak 2024 decemberében ült össze, és arra jutott, hogy Lentner publikációinak túlnyomó többsége nem tudományos fórumon, hanem egyszerű sajtótermékben jelent meg, külföldi publikációi pedig ún. predátor folyóiratokban jelentek meg, melyek általában publikációs díjat szednek a szerzőktől, cserébe minimális vagy semmilyen valódi bírálatot nem végeznek.

A bizottságban ezek után arra jutottak: Lentnernek sem gazdaságtudományi, sem gazdaságtörténeti tudományterületen nincs érdemi önálló eredménye, sőt, az is „nagy kérdés, hogy egyáltalán melyik tudományterület szakembere”. Így aztán Lentner pályázata elbukott.

Lentner még aznap felháborodott levelet írt Freund Tamás MTA-elnöknek, s összeférhetetlenségre hivatkozva követelte, hogy zárják ki az eljárásából a gazdaságtörténészeket és a közgazdászokat – azokat tehát, akik ellene szólaltak fel a vitában, s vélhetően számára kedvezőtlen módon szavaztak. Karácsonykor aztán hivatalosan is panaszt tett, azt írva, fentiek nem illetékesek az ő megítélésében, aki az államtudományok, a közigazgatás-tudomány területén tevékenykedik. De nem állt meg itt. Olyan alapon is követelte konkrét bizottsági tagok kizárását, hogy azok, vele ellentétben, nem támogatják az Orbán-kormány politikáját

– írja a Válasz Online, hozzátéve, hogy a panaszt elutasították, Lentner pedig idén áprilisban maga vonta vissza a pályázatát, majd hat nappal később az Indexen jelent meg az Akadémia beszántását kezdeményező cikke.

A lap emlékeztet: Lentner (aki egyébként 1998 és 2002 között még a MIÉP parlamenti képviselője volt) tavalyig az MNB egyik alapítványának, a közpénzek átláthatatlan felhasználásával kapcsolatba hozott PADME-nak volt az elnökhelyettese, és az ott folyó költekezéseket sem tartotta aggályosnak. (Egy kilenc évvel ezelőtti interjúban pedig arról beszélt, egyetért barátjával, Bayer Zsolttal, aki szerint egyszer majd szobrot kellene állítani Matolcsy Györgynek.)

Lentner a Válasz Online-nak azt mondta, időbe telt, amíg idézni kezdték a tanulmányait, de a hivatkozások megsokszorozódtak, és azóta is tartanak. Elismerte, hogy fizetős lapokban is publikált: „A Közszolgálati Egyetem, de a Magyar Nemzeti Bank pályázatai is óriási segítséget jelentettek. Több tízmillió forintról van szó, amelyet az elmúlt másfél évtizedben publikációs tevékenységre folytathatott a kutatói közösségem”. És egyébként is, „éppen a neoliberális piacpárti világ tette fizetőssé a tudományt” – tette hozzá Lentner Csaba.

A cikk arra figyelmeztet: bár az ügy személyes sértettségből indult, hosszabb távon komoly következményei lehetnek a magyar tudományos életre nézve – különösen, ha a politikai támadások nyomán átalakítják vagy ellehetetlenítik az Akadémia autonómiáját.