Igazi biztonságpolitikai nagyágyúk beszélgettek Tusványoson az európai haderő kilátásairól. A „Ki békét akar, készüljön a háborúra” című panelbeszélgetésen részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, a parlament honvédelmi bizottságát vezető Kósa Lajos és a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet egykori III/III-as igazgatója, Horváth József is.

Kósa Lajos rögtön azzal indított, hogy nem szakértő, csupán politikus, így a témában csak a politikai véleményét tudja elmondani. Álláspontja szerint nem lesz európai hadsereg, mert minden feltétel hiányzik hozzá. Példaként a nyelvet és a Habsburgokat hozta. „A Habsburg Birodalom 400 évig próbálkozott vele, hogy közös vezénylési nyelvet alakítson ki a hadseregben, de a végére mégis 5 szolgálati nyelv lett.”

Szerinte a közös hadsereg felállítása előtt tisztázni kellene, hogy az Európai Unió pontosan micsoda. „Amikor beléptünk, még csak egy szerződés volt, és szó sem volt arról, hogy az Európai Bizottság elnöke Európa hercegnője lesz, akihez mindenkinek igazodnia kell, különben szankcionálják az illetőt.”

A hasonlatot továbbfejtve azt mondta, szeretné, ha az EU nem úgy viselkedne mint „egy meghibbant pedellus, aki pálcával közlekedik az iskola folyosóján”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf folytatta a Kósa által megkezdett sort, és előrebocsátotta, hogy nem szakértő, és inkább a „cselekvő ember” szempontjából akar hozzászólni a témához. Azt mondta, mindig mindenki túlságosan optimista, és adottságként tekint a békére. A történelem azonban mindig rácáfolt erre a hozzáállásra. Szerinte rendkívüli józanságra és higgadtságra van most szükség az EU-ban és Magyarországon is. Aggasztónak tartja viszont, hogy az EU-ban nem a közös európai hadseregről szólnak a viták, hanem még mindig az ukrán hadsereg felfegyverzése a központi téma.

„Egy nagy európai háború felé való haladás puzzledarabkái kerülnek a helyére. Van egy kikiáltott nagy rossz (Oroszország), és a propagandisztikus eszközök is rendelkezésre állnak. Csak az Egyesült Államok és Magyarország képvisel különutas álláspontot azzal, hogy béketárgyalásokat szorgalmaz az ukrán háborúval kapcsolatban.”

A jövő évi választásra utalva pedig azt mondta, nagyon fontos, hogy egy békepárti, higgadt, tapasztalt politikai erő (vagyis a Fidesz) álljon az ország élén.

Az ex III/III-as Horváth József azzal indított, hogy ez EU vezetése éppen szétveri az európai mezőgazdaságot és az európai energiaellátást. Ezek a lépések pedig ellehetetlenítik az esetleges közös hadsereget felállítását.

Szerinte a nagy európai országok még egy közös harckocsi-fejlesztési projektet sem tudtak sikeresen végigcsinálni. Az ukrajnai háború pedig rávilágított, hogy nagyon fontos a hadsereg, de a hírszerzési információk nélkül „boroszlói fiaskókba” futnak bele a felek. Tehát nemcsak közös hadseregre, hanem közös hírközlési információkra is szükség lenne. De egyiket sem tartja reálisnak.

Szalay-Bobrovniczky arról is beszélt, hogy még tavaly is elképzelhetetlen volt, hogy a német hadsereg legyen Európa legerősebbje. Ma viszont már ez a realitás, a németek egyértelműen készülődnek. Szerinte Orbán Viktor már 2015 környékén látta, hogy a világ változik majd, ezért hatalmas lépéseket tettek a haderőfejlesztés területén.

„Stratégiailag elhatározott úton haladunk. Nagy és látványos változások történtek. A hadsereg hadrafoghatósága növekedett, Magyarország elrettentő ereje a szövetségi rendszerrel kiegészülve megnőtt.”

Németországra Horváth József is kitért. Azt mondta, hiába költ Németország rengeteget vasra, ha kiölték a hazaszeretet az emberekből. Szerinte azonban Magyarország ilyen szempontból előnyben van, mert ezek az értékek nem tűntek el a magyarokból.

Kósa végül újra odaszúrt az EU-nak. Azt mondta, kétségtelen, hogy az európai védelmi ipar területén szükség lenne valamilyen együttműködésre. Ehhez elsősorban pénz, másodsorban innovációs hajlam kell. Utóbbi azonban Európában kimerül abban, hogy rögzítik az ásványvizes palackok kupakját. Ezt a saját palackján szemléltette is. Azt mondta, nem rossz innováció, de valószínűleg többre is szükség lenne.

Az óraátállításra utalva pedig azt mondta, az EU azt sem tudta eldönteni, hány óra van. Az EU impotenciája miatt arra jutott, hogy jelen feltételek mellett egyáltalán nem hisz az európai védelmi ipar fejlesztésében, ezért maximálisan támogatja a magyar kormányt, hogy olyanokkal működjön együtt, akiknek legalább rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges képességekkel.

Borítókép: Kristóf Balázs/444