Nagy napja van a versengő külpolitikai vízióknak: kis túlzással még véget sem ért Orbán Viktor aktuális világmegfejtő uszítása Tusványoson, amikor Magyar Péter az ország egyik legismertebb koronázási szimbóluma, a székesfehérvári országalma mellett kezdte az első nagyobb külpolitikai témájú eseményét.
Eddig viszonylag keveset lehetett tudni Magyar külpolitikai vízióiról, a mostani másfél órás beszéd után kicsit okosabbak lettünk, de a felvázolt külpolitikai jövőkép alapjaiban megegyezik a rendszerváltás utáni kormányok külpolitikájával: jó szomszédi viszony a Kárpát-medencében, határozott és megbízható szövetségesi lét az EU-ban és a NATO-ban. Az Orbán-féle folyamatos trollkodást, vétózást, küllő-a-kerék-közöttködést viszont elutasította.
A rendezvény Hajduk Károly színművész bevezető versmondása után kerekasztal-beszélgetéssel indult, de a Tisza nem mutatott be külpolos szakértői gárdát. Tárkányi Zsolt, a Tisza sajtósának moderálásával beszélgetett nemzetpolitikáról és magyarság-élményről Bujdosó Andrea a Tisza Nagyszalontán született, fővárosi képviselője, Sopov Ildikó, a Tisza EP-listáján 12. helyen szerepelő korábbi jelölt (nem szerzett mandátumot) és Borbély Alexandra, Felvidéken született színésznő (ő egyébként a Magyart kb. elsőként endorsoló Nagy Ervin felesége).
A kerekasztal résztvevői a beszélgetés egy részét a mikrofonba ordítva folytatták le, mert a hátsó sorokban nem lehetett őket jól hallani, az érdeklődők pedig visszatérően hangot is adtak ennek. Ha a Tisza nemzetpolitikájához nem is jutottunk közelebb, mindenképp megjegyzendő, hogy rég láthattunk Magyarországon olyan politikai eseményt, ahol csak női felszólalók beszélgettek egymással, igaz, az idő rövidsége miatt sok lehetőségük nem volt összetettebb gondolatsorok kifejtésére.
Rost Andrea átvezető éneklése után pedig már szokásos módon jött is a fő attrakció: a szokásos módon magyar zászlót lengetve színpadra lépő Magyar Péter, akit szokásos módon az „árad a Tisza” skandálás fogadott.
Magyar Székesfehérvár politikatörténeti és szimbolikus jelentőségének hangsúlyozásával indította beszédét, majd rátért arra, hogy 2022 februárjában Európa modernkori történelme megváltozott, amikor egy európai országot egy külső hatalom támadott meg, megmozdult a jövő ellen a múlt, Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyértelmű, ez kinek a felelőssége.
A világ ezzel új korszakába lépett, ma már a béke nem adottság, hanem kivívandó állapot. Aki ma nem érti a világ mozgását, az nem érti meg a jövőt sem, ezért kell beszélni róla. De nem elég csak beszélni, és Facebook-posztokat írogatni és háborús eszkalációval ijesztgetni, hanem tenni is kell azért, hogy lezáruljon a háború. Itt utalt először Orbán mulasztásaira: Magyar úgy fogalmazott, hogy ha ott van az asztalon az amerikaiak által kitárgyalt és az ukránok által elfogadott béketerv, akkor fel kell emelni a telefont, vagy fel kell szállni a honvédségi szállítógépre, és meg kell győzni az orosz diktátort, hogy legalább olvassa el azt.
A nemzeti minimumok felvázolásával folytatta beszédét, ezek közé tartozik szerinte:
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?