Mészáros eddig kegyelt vállalkozói a csőd szélén táncolnak, mert nem fizeti ki őket a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cége

gazdaság

Cikk ajándékozása

A cikkek megosztásához Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha még nincs ilyen előfizetésed, a Csomagok között válts most magadnak egyet. Ha már van, lépj be a fiókodba!

  • A Mészáros birodalom „ékköve”, a leggazdagabb magyart a leginkább gazdagító vállalkozás alvállalkozói bajban vannak.
  • A V-Híd gyakorlatilag monopol helyzetben végzi a MÁV beruházásait.
  • A valódi munkát azonban alvállalkozók végzik, akiknek esetenként szerződése sincs.
  • Ha nagy nehezen lesz is, kérdéses, hogy mikor és mennyit fizetnek nekik.
  • Azt mondják, a több százmilliárdos beruházások nagyjából fele nem munkára ment el.

Alig múlt éjfél egy július eleji hétköznapon, amikor a Kelenföldi pályaudvaron, egy elhagyatott MÁV épület mellett, a kavicsos parkolóban tucatnyi munkás gyülekezik. Ketten közülük egy vasúti közlekedésre átalakított markológépet szerelnek, a többiek várják a műszaki vezetőt, hogy nekiállhassanak az aznapra megkapott feladatuknak. Hamarosan életbe lép a vágányzár, hajnalig kell végezniük a feladattal. Odalépünk hozzájuk, pedig nem világos, hogy ez már üzemi terület vagy sem, azaz hogy szabályosan tartózkodunk-e a parkolóban. Az azonban biztos, hogy ők nem lehetnének ott.

A „Ferencváros–Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítés” elnevezésű projektre még 2020 októberében írtak ki uniós közbeszerzést. Egy évvel később hirdették ki a győztest: a V-Híd Zrt. nyerte el a munkát. Ez nem okozott meglepetést, a MÁV-hoz kapcsolódó nagyobb közbeszerzések esetében állandó győztesnek számít Mészáros Lőrinc építő cége. Itt, a Ferencváros-Kelenföld vasútvonal esetében 337 milliárd forintért szerződött a céggel az Építési és Közlekedési Minisztérium (egészen pontosan akkor még az azóta megszűnt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt). Ennek a cikknek nem az a tárgya, hogy kiderítsük, miért nem készült el öt év alatt sem a több száz milliárdos beruházás, bár jelentős fogódzkodót nyújt ehhez is. Mi azért mentünk el aznap éjjel a Kelenföldre, hogy kiderítsük, kinek dolgozik az a tucatnyi munkás, ennek ugyanis jelentősége van.

Munkások egy vágányzáron a Kelenföldi pályaudvaron.
Fotó: Kaufmann Balázs

Feltűnő, ahogy a munkások körül téblábolunk az éjszaka közepén az amúgy kihalt környéken, így megszólítanak. „Önök dolgoznak a vágányzáron?” – kérdezzük és amikor igennel felelnek, azután is érdeklődünk, hogy melyik cégnek dolgoznak, ők pedig megneveznek egy vasúti szakmunkákra specializálódott, közepes méretű magyar vállalkozást. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pontosan tudtuk kinek dolgoznak, hiszen tudtuk azt is, hogy nem a projektet megnyerő V-Híd, hanem ez a cég szerepel a vágányzárokra belépőket regisztráló MÁV-os dokumentumban, az úgynevezett fejrovatos naplóban. „Úgy tudtuk, ez a V-Híd építkezése?” – értetlenkedünk álnaivan. „V-Híd-as építkezés, de mi vagyunk az alvállalkozók” – érkezik a válasz. Hagyjuk őket dolgozni, pedig azt is tudjuk, ez így nem teljesen igaz.

Ahogy arról a V-Híd magas köreiből megbizonyosodtunk, a munkásokat foglalkoztató cégnek semmilyen szerződése nem volt arra a munkára, amit aznap elvégeztek, hivatalosan semmi keresni valójuk nem volt azon a területen. De ez nem valamiféle egyedi eset: a most zajló több százmilliárdos V-Hídas vasúti építkezések jelentős többségén előfordul, hogy szerződés nélkül dolgoznak az oda irányított alvállalkozók.

Ugyanezt tapasztaltuk Adonyban, ahol az iváncsai akkugyár miatt építik át a vágányokat. Ottjártunkkor is volt a munkaterületen egy olyan cég, amelynek nem volt szerződése arra a munkára, amit végzett. Valamint két másik, budapesti vasúti építkezésnél is megbizonyosodtunk hasonló esetről. Az érintett, vasúti szakmunkákkal foglalkozó cégek évek óta úgy végzik a munkákat, hogy késve kapnak szerződést és sok esetben a kifizetés is jelentős késedelemmel érkezik. Nem is nagyon tudnak mást tenni, hisz Mészáros építőcége állam az államban, az elmúlt években gyakorlatilag monopolhelyzetbe került, miután a V-Híd nyerte a legnagyobb, sok százmilliárdos MÁV-os közbeszerzéseket. Most azonban a neki dolgozó alvállalkozó cégek közül többen a csőd szélére kerültek.

Építkezés az adonyi állomáson.
Fotó: Kaufmann Balázs

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek