• A londoni Tower közelében, 20 ezer négyzetméteren építene magának új szupernagykövetséget Kína.
• Bár a helyi önkormányzat korábban elutasította a terveket, a végső döntés a brit kormány kezében van. Korábban úgy tűnt, Kína simán megkapja az engedélyt, de most kérdésessé vált a projekt sikere.
• A rezsim elől menekülők és a projekt bírálói úgy gondolják, az új komplexum közelsége London pénzügyi negyedéhez nemzetbiztonsági kockázatokat jelent.
• Kína szerint az erre való hivatkozás „csak ürügy a döntéshozatali folyamat befolyásolására”.

2019-ben hatalmas demokráciapárti tiltakozások és utcai zavargások robbantak ki Hongkongban, miután a kormány új kiadatási törvényjavaslattal állt elő, ami lehetővé tette volna, hogy a hatóságok embereket küldjenek Kína más bíróságaira.

A tüntetésekre válaszul Kína minden hivatalnokot, köztük a kerületi tanácsosként dolgozó Carmen Laut is hűségesküre kötelezte. Ő inkább lemondott. Állítása szerint ezután kínai állami médiumok újságírói elkezdték követni. A Pekinghez hű Ta Kung Pao napilap címlapon vádolta meg őt és kollégáit azzal, hogy „bulikat” tartanak a tanácsi irodákban. „Ismerjük a rezsim módszereit. Követtek, zaklattak. A barátaimat és kollégáimat letartóztatták” – mondta a BBC-nek. Carmen ellen két elfogatóparancsot is kiadott Hongkong, „szeparatizmusra való felbujtás” és „külföldi erőkkel való összeesküvés” címén. Végül 2021-ben döntött úgy, hogy elhagyja az országot, ekkor Londonba költözött.

Csakhogy itt sem lehet teljes biztonságban, úgy véli, Londonba menekülése után is célkeresztben maradt. Aggodalmait csak erősíti az új, több mint 20 ezer négyzetméteres kínai nagykövetség terve. Attól tart, hogy a hatalmas új komplexumban Kína zaklathatná politikai ellenfeleit. Akár fogva is tarthatná őket.

Szimbolikus elhelyezkedés

A BBC cikke szerint a Royal Mint Court, az egykori Királyi Pénzverde központja 2018-ban került kínai tulajdonba, 255 millió fontért (körülbelül 116 milliárd forint). A lap azt írja, a helyszín maga is szimbolikus: a túloldalon áll a Tower, ami sok más mellett börtönként is funkcionált. Az épület körül már most kínai biztonsági őrök járőröznek, de térfigyelő kamerákkal is telerakták a területet. A nagykövetség kulturális központot és 200 fő elszállásolására alkalmas lakóegységeket tervez ide. Az alagsorban azonban, zárt biztonsági ajtók mögött, olyan helyiségek is találhatók, amiket szürkével kitakartak, vagyis a funkciójukról nem tudni semmit. Tower Hamlets önkormányzati tanácsa 2022-ben biztonsági és turisztikai aggályok miatt elutasította a kínai tervet. Peking nem fellebbezett, 2024 augusztusában változatlan formában újra benyújtotta azt – egy hónappal azután, hogy a Munkáspárt hatalomra került.

Augusztus 23-án Keir Starmer miniszterelnök telefonon egyeztetett Hszi Csin-pinggel, utóbbi a nagykövetség ügyét is felvetette. Nem sokkal ezután Angela Rayner lakásügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes elvette az ügyet az önkormányzat kezéből, és központi hatáskörbe emelte. A döntést szeptember 9-éig kell meghozni, Kína számára úgy tűnt, sínen van a projekt.

A lap szerint ez mind része a stratégiának, amellyel a Munkáspárt újraépítené a kínai kapcsolatokat, miután a konzervatív Rishi Sunak 2022-ben véget vetett a „brit–kínai aranykornak”.

Nemzetbiztonság vs diplomácia

Az épület korábban a Barclays Bank kereskedési központja volt. A környéken húzódik a több évtizedes alagút, ami optikai kábeleket vezet át a Temze alatt, érzékeny pénzügyi adatokat továbbítva az üzleti negyed (City) több száz cégéhez. A telken belül található a Wapping telefonközpont, ami szintén az üzleti negyedet szolgálja ki. Egy brit optoelektronikai szakértő, Periklis Petropoulos szerint egy működő telefonközponthoz való fizikai hozzáférés lehetőséget teremthet adatgyűjtésre.

A Biden-kormányzat korábbi biztonsági tisztviselője szerint teljesen lehetséges, hogy a kínaiak kábellehallgató eszközöket telepítsenek, ezek rögzítenék az áthaladó adatokat, és a jelenlegi technológiával szinte lehetetlen lenne észlelni őket. „Akár több száz méteres körzet is sebezhető lehet” – állítja.

Peter Ricketts, a brit Nemzetbiztonsági Tanács egykori elnöke a lapnak azt mondta, Kína a brit külpolitika egyik legbonyolultabb kihívása. „Egyes területeken ellenfél, amely ipari kémkedéssel vádolható, más területeken nélkülözhetetlen partner a globális kérdésekben.” A döntés szerinte rávilágít a külpolitika alapvető dilemmájára: „Hosszú távú kapcsolatokba fektessünk, vagy rövid távú biztonsági aggályokat helyezzünk előtérbe?”

Iain Duncan Smith konzervatív képviselő szerint hatalmas hiba lenne jóváhagyni a projektet „A kormány növekedést remél Kínától, de ezzel saját biztonságát ássa alá.” Mások szerint egy központosított nagykövetség legalább megfigyelhetőbbé teszi a kínai jelenlétet Londonban. „A kínaiak nem fognak bosszút állni, ha elutasítják a tervüket – de nem is fognak többet befektetni, ha jóváhagyják. A döntés nem fogja érdemben befolyásolni a gazdasági kapcsolatokat” – mondta Steve Tsang Kína-szakértő a BBC-nek.

A kínai álláspont a kérdésben változatlan, szerintük „a biztonsági kockázatokra való hivatkozás csak ürügy a döntéshozatali folyamat befolyásolására. Ez alantas, népszerűtlen és kudarcra ítélt próbálkozás.” Szerintük a fejlesztés jelentősen javítaná a környék állapotát, és kedvezne a helyi közösségnek.

A helyiek kételkednek ebben. A Royal Mint Court mögötti, 1980-as években épült lakóházakban élők azt mondták, nem örülnek a beruházásnak. „A követségi dolgozók ott fognak lakni, belátnak hozzánk. Nem akarjuk ezt a közelünkben, a tüntetések, a biztonsági kockázatok és a magánéletünk miatt” – mondta egyikük. Hongkongi, tibeti, ujgur és ellenzéki csoportok több ezres tüntetéseket is tartottak már a tervezett követség előtt.

Nyomásgyakorlás

Közben Angela Rayner kéthetes határidőt szabott a kínai nagykövetségnek: adja át a teljes, cenzúrázatlan építészeti terveket, vagy adjon hiteles magyarázatot arra, miért takarták ki azok egyes részeit. Rayner a levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a benyújtott tervek két kulcsfontosságú épülete a rajzokon szürkével ki van takarva. A projektet képviselő tervezőirodától azt kérte:

• pontosan és részletesen határozzák meg, mely dokumentumokat cenzúrázták,
• indokolják meg a kitakarás okát,
• fontolják meg a teljes, cenzúrázatlan változatok nyilvánosságra hozását.

Rayner azt is jelezte, hogy a kitakarások sérthetik a közérdekű átláthatóság alapelvét, hiszen a nyilvánosságnak joga van tudni, pontosan mire adható építési engedély.

Vagyis ami korábban lefutott ügynek tűnt, az most Peking számára komoly kihívássá vált. „Ez a beruházás csak akkor kaphat engedélyt, ha a külügy- és belügyminiszter feladja a mérsékelt feltételeit is. Nekik azonban határozottan ki kell tartaniuk, és végre pontot kell tennünk ennek a katasztrofális tervnek a végére” – mondta a Guardian-nek Luke de Pulford, a Kínával foglalkozó parlamentközi szövetség ügyvezető igazgatója.

A téma már nemcsak a két elnök közötti beszélgetésen jön elő, a lap írt arról, hogy Peking blokkolja a brit nagykövetség újjáépítését a kínai fővárosban, amíg nem születik döntés a londoni építkezésről. A brit Lakásügyi, Közösségi és Önkormányzati Minisztérium a folyamatban lévő tervezési eljárás miatt nem nyilatkozik.

Cím feletti kép: YOUSUF SARFARAZ/NurPhoto via AFP