Lázár János büszke arra, milyen nagyot nőtt a közvagyon, de ha utánaszámolunk, nincs sok oka erre

A miniszter Facebook-oldalán szombaton jelent meg Lázárinfó Extra márkanéven egy rövid, bő egyperces videó, amiben egy április végén, Pécsen kapott kérdésre válaszol.

Azt kérdezték tőle, hogy mi lett a NER-esek által széthordott vagyonnal, de ő nem erre válaszol, hanem arról beszél, hogy amikor átvették a kormányzást 2010-ben, akkor „az összes magyar ember közvagyona” még csak 10 ezer milliárd forint volt, most bezzeg 25 ezer milliárd forint. Hogyan is hordták volna szét a vagyont, hogyan is lophatott volna itt bárki, ha két és félszeresére nőtt a közvagyon? – sugallja a miniszter válasza.

A 10-ről 25-re baromi jól hangzik, hát ki ne akarna magának két és félszer több vagyon, mint addig. Csak sajnos néhány nagyon fontos tény és adat igencsak árnyalja a képet – és nem is arra gondolunk, hogy közben „Mészáros Lőrinc” nem közvagyona például 1400-szorosra nőtt, de jócskán megugrott Tiborcz István vő és üzletemberé is –, amiket ha végigszámolunk, máris kevesebb ok van a miniszteri büszkélkedésre.

Infláció

Baromi jó, hogy régen 10 forintom volt, most meg 25 forintom van – de a pénzromlást figyelembe véve, reálértéken mennyi is az annyi? A kormányzást 2010 nyarán vették át, most 2025 nyara van, talán nem túlzó leegyszerűsítés azt mondani, hogy nézzük meg, mekkora volt az inflációs hatás 2010-től mostanáig. A Bankmonitor inflációs kalkulátora szerint a 2010-es 10 000 forintunk az inflációkkal megnövelve, tehát reálértéken ma 19 981 forintnak felel meg.

Vagyis a közvagyon bődületesen, oltárian elképesztő nagy gyarapodásának a kétharmada semmi másból nem fakad, csak a pénzromlásból. Ha most nem 25 ezer, hanem csak 20 ezer milliárd lenne a „nemzet vagyona”, akkor voltaképpen nem történt volna más, mint az, hogy reálértéken ugyanott vagyunk.

Perszer az 5000 milliárd forintos vagyongyarapodás sem rossz, persze már csak a három és félszerese „Mészáros Lőrinc” vagyongyarapodásának, egy egész országé egyetlen emberrel szemben. De árnyaljuk ezt tovább.

EU-s támogatások

Még tavaly májusban, a húszéves EU-tagságunk évfordulójára csinált egy összesítést az Átlátszó a hozzánk érkezett uniós forrásokról. Ebből kiderül: 2010-től csak 2022-ig nagyjából 71 milliárd euró érkezett Magyarországra, de ha ebből levonjuk a magyar állam befizetéseit az EU-s közös kasszába, akkor is marad 55-56 milliárd euró. Ha ezt nem 300 forintos euróárfolyamon váltjuk át, akkor 16,5-17 ezer milliárd forintot kapunk, ha 400-ason átváltva 22 ezer milliárd körüli összeget.

Persze az teljesen természetes, hogy az uniós támogatások egy része nem a közvagyonban jelenik meg, hanem a fejlesztéseket megvalósító, a beruházásokat kivitelező magáncégekhez és alvállalkozóikhoz került fizetésként, nyereségként, közvetve eszközbeszerzésként (az más kérdés, hogy a nyertesek köre mennyire volt zárt és politikailag vezérelt). De azért mégis csak az a helyzet, hogy nagyon leegyszerűsítve a közvagyon lényegében csak az inflációval és az uniós források egy töredékével, harmadával-negyedével nőtt – és erre olyan büszke Lázár János.

Egy kis kitekintés

De ha mindezek túl egy belső makrogazdasági kitekintést adunk, akkor sem rózsás a kép. Ez a Lázár által említett két és félszeres közvagyon-gyarapodás akkor is igen csekély, ha néhány hazai gazdasági-pénzügyi mutatóval vetjük össze.

• A bruttó átlagkereset például 2010-ben még csak 202 525 forint volt, most 702 800 forint, ez nagyjából három és félszeres növekedés.
• A nominális éves bruttó hazai termék (GDP) a statisztikai hivatal szerint 2010-ben még csak 27 428 milliárd forint volt, 2024-ben már 81 148 milliárd forint, ami lényegében háromszoros növekedést jelent.
• A háztartások pénzügyi vagyona a 2010-es 28 500 milliárd forintról 90 521 milliárd forintra nőtt 2024 végére, ez szintén több mint háromszoros növekedés.

Bár ezekben is jelentős volt az inflációs hatás, a lényeg: mindhárom mutató bővülése jóval nagyobb, mint a közvagyon növekedése.