A koronavírus-járvány kirobbanásakor, 2020 márciusában 31 000 milliárd forint volt Magyarország államadóssága. Idén márciusra ez az összeg 62 000 milliárd forintra, tehát épp a kétszeresére emelkedett, írja a Szabad Európa (most pedig már 63 531 milliárd fölött van). Noha ebben az időszakban volt egy jelentős inflációs hatás is, ez önmagában messze nem magyarázza az adósság ilyen mértékű nominális növekedését.

A neten található inflációkalkulátorok szerint a 2020-as 31 000 milliárd mára reálértéken nagyjából 48 000 milliárdnak felelne meg, miután 2020 januárjától mostanáig 54,9 százalékos volt nálunk a kumulált infláció. A tényleges 62 000 milliárd tehát azt jelenti, hogy reálértéken számolva is csaknem 30 százalékkal haladja meg az államadósság a 2020-as szintet.

A Szabad Európa felidézi: június elején a kormány megemelte az idei költségvetési hiánycélt 4123 milliárd forintról 4774 milliárd forintra (és miközben elismerték, hogy a decemberben elfogadott költségvetés is összeomlott nem egészen fél év alatt, pár nap múlva a parlament már most, júniusban elfogadta a 2026-os költségvetést). A GDP-arányos 3,7 százalékos hiánycél így 4,1 százalékra nőtt, és az állami pénzhiányt jelzi, hogy a napokban 4 milliárd dollárnyi, csaknem 1400 milliárd forintnyi devizaalapú állampapírt kellett értékesíteni (erről itt írunk bővebben).

A hatalmas növekedés együtt járt az uniós pénzek elmaradásával, ráadásul nemcsak az adósság növekszik 2020 óta, hanem a finanszírozás is drágult. A nettó kamatkiadások a 2020-as 980 milliárd forintról 2023-ra 2321 milliárd forintra ugrottak, idén pedig már közel 4000 milliárdot is elvihet csak a kamatok kifizetése. Tavaly ősszel írtuk meg, hogy második éve Magyarországon a legdrágább az állam adósságának GDP-arányos finanszírozása, és ez még idén is biztosan így marad.