• A tervek szerint pénteken Trump Alaszkában fogadja Vlagyimir Putyint, abban az államban, amit a 19. században az amerikaiak pont az oroszoktól vettek meg.
• Egyelőre nem tudjuk, hogy Zelenszkij is Alaszkában lesz-e pénteken, és ha igen, milyen szerephez juthat. Azt viszont már most is látni lehet, hogy ha az ukránok feje fölött tárgyalnak Ukrajnáról, az a megtámadott ország szempontjából nem kecsegtet sok jóval.
• Komolyak az aggodalmak Kijevben és Európában amiatt, milyen megállapodást köthet Trump. Sokan legfeljebb arra számítanak, hogy Trump valamilyen gyenge biztosítékot szerez a konfliktus befagyasztására.
• Trump és az oroszok is azt akarják, hogy Ukrajna adjon át területeket Oroszországnak.
• Nem csak Ukrajna küzd azért, hogy részese lehessen az alaszkai találkozónak. Az európai szövetségesek is aggódnak amiatt, hogy semmilyen befolyásuk nem lesz egy esetleges, Trump és Putyin között létrejövő megállapodás eredményére.
• Bár a péntekig hátralévő néhány nap során a trumpi világban minden, és annak az ellenkezője is megtörténhet, összeszedtük, mit érdemes tudni az orosz-amerikai csúcstalálkozóról. Erről Jójárt Krisztiánnal, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem Oroszország-szakértőjével beszélgettünk.

Jelenlegi tudásunk szerint valamikor pénteken találkozik személyesen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, először Trump második beiktatása óta. Legutoljára 2018-ban Helsinkiben találkozott hivatalban lévő elnökként Trump és Putyin. Ekkor az amerikai elnök kijelentette, hogy inkább bízik Putyinban, mint saját hírszerző ügynökségeiben, amikor a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás vádjairól van szó.

A péntekre tervezett találkozó bejelentését a már-már megszokottá váló trumpi káosz és zavar kísérte, a fél világ - beleértve az ukránokat, az európai országokat, sőt, még Trump csapatát is - próbálja kibogozni, pontosan miről is állapodott meg Moszkvában Steven Witkoff, Trump közel-keleti megbízottja és Vlagyimir Putyin, amikor megegyeztek a két elnök személyes találkozójában.

Úgy tűnik, Putyin a háromórás Witkoff-találkozón nem tett jelentős engedményeket, cserébe pedig nemhogy súlyos szankciókat nem kapott a nyakába, hanem kétoldalú csúcstalálkozón egyezkedhet Trumppal egy ukrajnai békemegállapodásról, és megpróbálhatja meggyőzni Trumpot arról, hogy érdemes lenne az ukrán területek egy részét „elcserélni”, cserébe azért, hogy esetleg beleegyezzen a Trump által annyira akart tűzszünetbe.

Kiszivárgó részletek

Elsőre nehezen értelmezhető teaserrel promózta Trump a csúcstalálkozót: „Lesz némi területcsere, ami mindkét félnek a javára válik” - mondta az elnök újságíróknak a Fehér Házban. De hogy mit jelent ebben a kontextusban a „csere”, az egyelőre nem világos. Néhány részlet kiszivárgott a Bloomberghez, az amerikai lap szerint már Ukrajna tényleges határairól is szó van a tervezetben.Eszerint Putyin azt követeli, hogy Ukrajna adja át Donyeck és Luhanszk megyéknek a még Kijev által ellenőrzött részét, vagyis a Donbasznak azt a maradékát, amit az orosz hadsereg a 2022 óta tartó invázióval még nem tudott elfoglalni.Az ukrán csapatok kivonásáért és Krím Oroszországhoz tartozásának elismeréséért cserébe Oroszország azt ígéri, hogy leállítja offenzíváját Herszon és Zaporizzsja megyékben, vagyis ott befagyasztanák a jelenlegi frontvonalat.

Támadást leállítani vs. visszavonulni