Közzétette a nemzeti bank az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számláinak második negyedéves adatait. Ebből a hétfőn publikált adatsorból kiderül, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 63 981 milliárd forint volt június végén, ami a GDP 76 százalékának felel meg.

Az idei első félév mind összegszerűen, mind GDP-arányosan az adósság nagyon komoly növekedését hozta, írja az adatok alapján a Népszava. Az év elején az államadósság még 59875,7 milliárd forint volt, ami az akkori bruttó hazai termék 73,5 százalékának felelt meg. Vagyis fél év alatt 4105 milliárd forinttal adósodott el az állam, míg a GDP-arányos mutató 2,5 százalékponttal emelkedett.

A lap kiemeli: az eladósodás mögött részben az államháztartás magas folyó hiánya áll, hiszen az első félévben 2773 milliárd forintos deficit keletkezett, amikor jelentős államkötvény-kibocsátásokra is sor került, ami ugyancsak növelte az államadósságot. Másrészt a GDP-arányos mutató azért is ugrott 2022 nyara óta nem látott szintre, mert a gazdaság teljesítménye sokkal rosszabb a vártnál. Repülőrajt helyett az első félévben 0,1 százalékkal esett vissza a GDP a pocsék első és a tűrhető második negyedév nyomán.

Egyébként már a múlt év végén is csak egy vaskos trükközéssel sikerült az államadósságot GDP-arányosan némileg lejjebb tornászni. December 31-én ugyanis az akkor még Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a GDP-arányos államadósság szintjének csökkentése érdekében a december 19-i 615 milliárd forint után további 462 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza a ma már Varga Mihály vezette Magyar Nemzet Banktól. Vagyis akkor 12 napon belül 1077 milliárd forinttal, a Portfolio akkori számítása szerint a GDP nagyjából 1,58 százalékával csökkentették technikailag az államadósságot az év végére.

Azt a több mint ezermilliárd forintot feltehetően a KESZ-ről (kincstári egységes számláról) teremtették elő, vagyis a költségvetés likvid pénzügyi tartalékait csökkentették a két tranzakcióval. „Ez egyben azt is jelenti, hogy ezt a pénzt a jövő év elején minden bizonnyal gyors, erőltetett tempójú állampapír-kibocsátással kell majd visszapótolni” – jósoltuk akkor, és az idei állampapír-kibocsátási adatok ezt alá is támasztották.