Közgazdászok beszéltek számvetésről és újratervezésről az Akadémián. Kanyarban előzésből falnak csapódás, 6000 milliárd a NER-es oligarcháknak ingyen, és magyar euró, ami legkorábban 2032-ben lehet.
Az okok az áprilisi választások előtti, a vártnál nagyobb mértékű költségvetési romlásban, az alacsony szintű költségvetési kiszámíthatóságban, valamint a gyenge gazdasági növekedésben keresendők.
Három HÉV-vonalon új szerelvények, öt nagyvárosnak új IC-kocsik, több milliárd eurónyi lakás- és kollégiumépítések, nagyívű energetikai fejlesztések – többek között ezt ígérték az uniós forrásokról tárgyaló miniszterek. És azt, hogy legkésőbb jövőre csökken az államadósság.
A kormányzati ciklus elején könnyű úgy elrontani a dolgokat, hogy annak évtizedekig tartó káros hatása legyen, mondja a közgazdász.
A gazdasági növekedés 1,8 százalék lehet szerintük, az infláció pedig 3,2 százalékra szelídül.
Négy és fél éves rekord.
Mit is örököl a Tisza-kormány? Gazdasági látlelet.
Folyamatos az erősödés a Tisza Párt győzelme óta.
A nemzetközi hitelminősítő szerint a magyar gazdaság 2023 óta gyakorlatilag stagnál, de arra számít, hogy a növekedési ütem végre gyorsulni fog.
A nyilatkozatokban összevissza röpködő száz- és ezermilliárdok miatt csak az mondható biztosnak, hogy Orbánék már a saját Alaptörvényükben rögzített szabályukat is áthágták.
2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?
A választáson elsöprő győzelmet arató Takaicsi Szanae az állami költekezés növelésével és szerkezeti reformokkal kívánja felpörgetni a gazdasági növekedést.
A kormányzati 3,1 százalékkal szemben csak 2 százalékos GDP-bővülést, magasabb deficitet és stagnáló államadósságot várnak, és még jövőre is csak lassú javulás jöhet.
Tavaly ilyenkor repülőrajtot vártunk, most már csak azt, hogy a választásokig valahogy eldöcögünk. De a magyar gazdaság évek óta a pangás jeleit mutatja. Miért van ez? És mire számíthatunk az eddigiek alapján? Halpern László közgazdásszal beszélgettünk.
Majdnem úgy lett, ahogy mondta. Csak aztán mégsem.