Legutóbb három héttel ezelőtt adott el devizakötvényeket a magyar állam, akkor 1400 milliárd forintnak megfelelő összeggel nőtt az államadósság.
Az óriási inflációval együtt is jelentős az államadósság növekedése 2020 óta. Tavaly már GDP-arányosan is nőtt, pedig Varga Mihály pénzügyminiszterként még bedobott egy 1000 milliárdos trükköt. Az igazi probléma az adósság költsége.
Nikol Pasinján azt üzente a katolikosznak, hogy hancúrozzon inkább a nagybátyja feleségével.
A miniszter arról is beszélt, hogy nem érdeklik a közbeszerzési szabályok, „amíg én miniszter vagyok, az én minisztériumomban magyarok fognak nyerni”.
Évi 6200 milliárd forinttal, vagyis óránként 700 millióval nőtt a magyar állam adóssága 2020 óta. A folyamat az uniós pénzek elmaradása óta romlik igazán.
Ez utóbbit egy ellenzéki képviselő indította el, másodpercenként ugrik 140 ezer forintokat.
Már nem a legjobb kategóriába tartoznak.
A kedden közzétett államháztartási előrejelzésben egyetlen érdemi adat sem változott az elfogadott költségvetéshez képest. Pedig a hiány két hónap alatt átlépte az éves cél 40 százalékát, és a miniszterelnök számos osztogatást jelentett be az év elején.
Bod Péter Ákos közgazdász szerint a jelen helyzetben számolni kell a védelmi célú kiadások emelésével, ezért kritikus, ha az osztogatás után a költségvetésben nincs elég tartalék. Az látszik, hogy a kormány minden áron meg akarja tartani a hatalmat.
Nagy Márton szerint csak 0,5-0,6 százalékkal nőtt a GDP, miközben az év elején ennek négy-ötszörösét várták. Az állam eladósodottsága így ismét a 2022-es szinten, 74 százalék körül van.
Nagy siker a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint.
Decemberben két lépésben 1 077 000 000 000 forintot tesznek át egyik zsebből a másikba, hogy statisztikailag összejöjjön az államadósság-csökkenés.
Egyetlen mondat elég volt neki ehhez.
Az eddigi negatívról stabilra változtatták a magyar adósságkilátásokat, bár a kormánynál rosszabbak a várakozásaik.
Beszélt az euró bevezetéséről is a lapnak, azt mondta, a pontos dátumot még ki kell dolgozni.