• Az 1994-es budapesti memorandum egy jogilag semmire se kötelező szándéknyilatkozat volt arról, hogy ha Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán átadja az atomfegyvereit, akkor az USA, Oroszország és az Egyesült Királyság garantálja ezen országok biztonságát.
• A szöveget az azt garantáló nagyhatalmak soha nem ratifikálták, az írásban biztonsági garanciák nem voltak.
• A dokumentumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet budapesti csúcstalálkozóján írták alá, ahol személyesen jelen volt hetven ország állam- és kormányfője, köztük az amerikai, az orosz és a francia elnök, a német kancellár.
• Budapest napokra megbénult.
• A kongresszusi központban tartott csúcstalálkozóra Bill Clinton helikoptere a TF focipályáján landolt.

Amikor az orosz-ukrán viszonyban éppen valamilyen drasztikus változás történik, rendre előkerül az 1994-ben született budapesti memorandum. Így volt ez az orosz agresszió kezdetén, a Krím-félsziget elfoglalásakor 2014-ben. Aztán a totális orosz támadás 2022-es megindításakor is.

És így van ez most is, a háború negyedik évében. Nem tudni még, hogy közeledik-e a béke, de olyan eseményeknek vagyunk tanúi, mint 2022 óta soha: túl vagyunk egy amerikai–orosz-csúcstalálkozón, és talán küszöbön van Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes találkozója is.

Donald Tusk lengyel elnök például a minap emlegette fel, hogy Kijev 1994-ben már kapott biztonsági garanciákat az USA-tól, Oroszországtól és Nagy-Britanniától, ezért nem jó ötlet megint Budapesten tárgyalni Ukrajna sorsáról. Magyar Péter, az ellenzéki Tisza elnöke másképp látja: szerinte éppen a budapesti memorandum miatt kellene ismét a magyar fővárosban tárgyalnia az orosz és az ukrán elnöknek.

Oroszországot a NATO-ba?

A világ más hely volt a kilencvenes évek közepén, a budapesti memorandum születésekor.