Franciaország újabb politikai válsággal néz szembe, mivel várhatóan elbukik a miniszterelnök a bizalmi szavazáson

Újabb politikai válság küszöbén áll Franciaország, mivel François Bayrou kisebbségi kormánya szinte biztosan elbukik a szeptemberre tervezett bizalmi szavazáson – írja a Guardian. Emmanuel Macron közeli szövetségese azután kért bizalmi szavazást saját maga ellen, hogy népszerűsége jelentősen elkezdett csökkenni, miután nemrég közétett egy rendkívül népszerűtlen költségvetési megszorítási tervet.

„Úgy fogok harcolni, mint egy kutya” – mondta a centrista miniszterelnök a L’Express-nek kedden, miután meglepetésszerűen bejelentette: bizalmi szavazást kér a parlamenttől. A 74 éves Bayrou, aki Emmanuel Macron közeli szövetségese, várhatóan elveszíti a szavazást, mivel a szélsőbal- és szélsőjobboldali ellenzéki pártok máris jelezték: örömmel buktatnák meg kevesebb mint kilenc hónap hivatalban töltött idő után.

Boris Vallaud, a szocialista frakció vezetője a BFM TV-nek nyilatkozva így fogalmazott: „Politikai irányváltásra van szükség, ehhez pedig miniszterelnök-csere kell.”

Bayrou vakmerő húzása azonban sokakban aggodalmat keltett, hogy egy újabb politikai válságba sodorhatja a kormányt, alig egy évvel azután, hogy Michel Barnier előző kormányát szintén költségvetési viták miatt buktatták meg három hónap után. A hírre a párizsi tőzsde esett, a francia bankok részvényei zuhantak, és az ország hitelfelvételi költségei nőttek kedden, mivel a befektetők aggódnak a kialakuló helyzet miatt.

A Bayrou által javasolt költségvetési megszorítások ellen ráadásul a nyáron már egy tiltakozó mozgalom is szerveződni kezdett a közösségi médiában. Így függetlenül attól, hogy Bayrou lemond-e, szeptember 10-én sztrájkok és tüntetések várhatóak. A politikus kedden részt vett a CFDT szakszervezet ülésén is, ahol felszólította a politikai pártokat, hogy fontolják meg döntésüket, és figyelmeztetett: 13 napjuk van eldönteni, hogy „a káosz vagy a felelősség oldalára állnak-e”.

Ha Bayrou megbukik, Macron újabb belpolitikai válságba kerülhet egy olyan időszakban, amikor nemzetközi színtéren épp kulcsszerepre törekszik – például Ukrajna ügyében vagy a palesztin állam elismerésének kérdésében. A francia politikai rendszer szerint az államfő – Macron – nevezi ki a kormányfőt, aki a belügyekért felel. Ha egy kormányfő megbukik, Macron gyorsan kinevezhet a helyére egy másik miniszterelnököt, de az új vezető is bizalmi szavazás áldozatául eshet a költségvetési vita miatt.

Marine Le Pen szélsőjobboldali vezető egyik közeli munkatársa a Reutersnek úgy nyilatkozott: nehezen elképzelhető, hogy egy új miniszterelnök elkerülje a bizalmatlansági szavazást. Le Pen pártja inkább a parlament feloszlatását és előrehozott választás kiírását szeretné. Macron a nyáron még azt mondta, hogy nem akar választást, de Gérald Darmanin igazságügyi miniszter kedden jelezte: ezt nem lehet kizárni.

A tavaly júniusi előrehozott választás után a francia parlament három politikai tömbre szakadt, amiből egyiknek sincs abszolút többsége. A baloldali szövetség szerezte a legtöbb szavazatot, de nem ért el többséget; Macron centristái gyengültek, de még jelen vannak; a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pedig több mandátumot szerzett, de a bal- és középoldal taktikai szavazása megakadályozta hatalomra jutásukat.

Marine Tondelier, a Zöldek vezetője szerint Macronnak most baloldali miniszterelnököt kellene kineveznie. Bruno Retailleau, a jobboldali Köztársaságiak párt vezetője, akik eddig támogatták Bayrout, kijelentette: a kormány megbuktatása „felelőtlenség” lenne és „ellentétes Franciaország érdekeivel”.

A válság középpontjában Bayrou népszerűtlen és homályos költségvetési megszorítási terve áll, amivel többek között két munkaszüneti napot is eltörölne, a szociális kiadásokat és az adósávokat pedig befagyasztaná, valamint az egészségügyben is megszorításokra lehetne számítani. A közvélemény-kutatások szerint a választók pártállástól függetlenül igazságtalannak tartják a költségvetést, ami a leggazdagabbakat megkímélné. Bayrou a költségvetési tervével idén nyáron az Ötödik Köztársaság (1958) történetének legnépszerűtlenebb miniszterelnökévé vált – egy felmérés szerint pedig már a franciák 80%-a nem bízik benne.

Bayrou az utolsó pillanatban a baloldal felé tett gesztusként kijelentette: kész lenne „külön terhet” róni a leggazdagabbakra, miután költségvetési javaslatai heves bírálatokat kaptak amiatt, hogy a szegényeket és a nyugdíjasokat sújtják, míg a leggazdagabbakat kevéssé érintik. De egyelőre nem úgy tűnik, hogy ezzel sokat tudna változtatni a megítélésén.