Nem látszik a kiút a válsághelyzetből, amelybe a francia miniszterelnök váratlan bejelentése hozta az országot a hét elején. François Bayrou bizalmi szavazást kért maga ellen szeptember 8-ára, mondván, az államadósság csökkentését célzó megszorító intézkedésekhez a parlament támogatására van szüksége. A kormányfő ezzel gyakorlatilag bedobta a törülközőt, hiszen minimális az esélye annak, hogy rendkívül népszerűtlen kisebbségi kormánya megkapja a képviselők többségének támogatását. Bayrou feladta a leckét Emmanuel Macronnak is, hiszen a francia államfő csak rossz és még rosszabb opciók között választhat a várhatóan a kormány bukásával végződő szavazás után. Mi történik már megint Franciaországban, miért nem képes újabban egyetlen kormány sem legalább egy évet kihúzni a posztján, és végződhet-e a permanens kormányválság Macron idő előtti távozásával?
Bayrou július közepén jelentette be 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemelést tartalmazó megszorítási tervezetét, többek között két munkaszüneti nap (húsvéthétfő illetve május 8., a II. világháború vége Európában) eltörlését és a szociális kiadások zömének befagyasztását. A bejelentés azonnal felháborodást váltott ki a francia közvéleményből, beleértve a francia politikai spektrum egészét is. Mind a jobb-, mind a baloldali pártok élesen bírálták a tervezetet, beleértve a centrumhoz kicsit közelebb álló szocialistákat is, a Macront támogató centrista blokk pedig egyértelmű kisebbségben van a parlamentben.
Komoly esély volt tehát rá, hogy az őszi költségvetési viták idején az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal buktassa meg Bayrou-t, így a 74 éves miniszterelnök gyakorlatilag előremenekült, saját maga húzta meg a ravaszt. Tény, hogy kevesen vannak, akik sajnálnák a távozását.
Kövesd velünk 2026-ot:
12 hónap 444-előfizetés 8 áráért!