Orbánnak üzent a lengyel külügyminiszter, elemzők szerint csalidrónok hatolhattak be Lengyelországba

„Mi van azzal, hogy Oroszország megsérti a lengyel légteret drónokkal? Indulunk!” – szó szerinti fordításban ez volna az Egyesült Államok elnökének első reakciója a mai nap történéseire. Szívesen segítenék ennek az üzenetnek az értelmezésében, de teljesen tanácstalan vagyok, és ahogy látom egyelőre mindenki más is az.

Korábban a Fehér Ház megerősítette, hogy Trump nemsokára telefonál majd Karol Nawrocki nemrég beiktatott lengyel elnökkel. Hátha azután többet fogunk tudni.

Orbán Viktor X-oldalán nem sokkal dél előtt jelent meg egy közlemény arról, hogy Magyarország szolidáris Lengyelországgal, ami a „drónos incidenst” illeti, Lengyelország területi integritásának megsértése pedig elfogadhatatlan.

Ezután a miniszterelnök közleménye kitért arra, hogy éppen ez az eset bizonyítja, hogy „az orosz-ukrán háborúban a béke mellett kiálló politikánk ésszerű és racionális”, és hogy támogatjuk Donald Trumpnak a béke elérése érdekében tett erőfeszítéseit (Trump X-fiókja meg is volt jelölve a posztban).

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter erre a posztra reagálva írta azt, hogy az incidens épp azt bizonyítja, itt az ideje elítélni az orosz agressziót. Ezután felsorolt három kérést a miniszterelnöknek címezve: ne blokkolja tovább az EU védelmi alapjainak kifizetését, hagyja jóvá az agresszorral szembeni szigorúbb szankciókat, és vonja vissza a vétóját Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

A lengyel-magyar diplomáciai viszony újabb és újabb mélypontokat ért el az elmúlt hetekben. A Barátság-kőolajvezeték elleni ukrán támadások után Sikorski megüzente Szijjártó magyar külügyminiszternek, hogy „Péter, annyira vagyunk veletek szolidárisak, mint amennyire ti velünk”, aztán meghívta Lengyelországba a Magyarországról kitiltott „bátor magyart”, Robert Brovdit, aki a támadásokat levezényelte. A legutóbbi odaszúrásra Szijjártó egy általános iskolás tesiórás hasonlattal szólt vissza.

Három, a BBC által megkeresett elemző azonosította a Lengyelország keleti részén található Czosnówka falu közelében, egy mezőn felfedezett, nagyrészt épen maradt drónt: szerintük az egy Gerbera típusú eszköz, ami egy olcsó, többcélú pilóta nélküli légi jármű (UAV), amit Oroszország széles körben használ csaliként, hogy elterelje a légvédelmi rendszerek figyelmét Ukrajna elleni nagyszabású támadások során. A lengyel tisztviselők reggel közölték, hogy az éjszaka folyamán 19 orosz drón hatolt be az ország légterébe.

Justin Crump, a Sibylline nevű kockázatelemző és hírszerzési vállalat vezérigazgatója szerint a Gerbera „olcsó módja annak, hogy növeljék más drónok képességeit”. Azt mondta, Moszkva rendszerint a Sahed/Geran–2 drónokkal együtt alkalmazza, amikor ukrán csapatok és városok elleni támadásokat indít.

Justin Bronk, a Royal United Services Institute (RUSI) elemzője a BBC-nek azt mondta, a drónok nagyrészt épen maradtak, mivel valószínűleg kifogyott az üzemanyaguk, miután jelentős távolságot tettek meg, nem pedig a lengyel légvédelem vagy NATO-vadászgépek lőtték le őket.

Mindkét elemző szerint a behatolás mértéke szinte bizonyosan szándékos orosz lépésre utal.

Crump úgy véli, Moszkva célja az lehetett, hogy „felderítse a NATO vagy a lengyel légvédelem gyenge pontjait”, vagy „információt szerezzen” arról, hogyan reagálnak az európai hatalmak a lengyel légtér megsértésére. „Az, hogy ezek a változatok valószínűleg nem hordoztak robbanófejet – miközben külsőleg pontosan úgy néznek ki, mint a veszélyesebb és halálosabb támadó drónok –, lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy kisebbítse a történtek jelentőségét, és összezavarja a válaszunkat” – tette hozzá Crump.

A lengyel védelmi minisztérium szerda délutáni közleménye szerint „drónok többször is megsértették a lengyel légteret, ami közvetlen fenyegetést jelentett”. A minisztérium szerint a lengyel légtér biztonságának biztosítása érdekében a lengyel hadsereg parancsnoka „minden szükséges eljárást elindított”, és a drónokat „megelőző jelleggel” lelőtték. Hozzátették, hogy a lengyel légierő „rendszeresen részt vett a lengyel légtér biztosítását célzó missziókban” az Ukrajnában folyó orosz légitámadások alatt.

A drónok lelövéséről Mark Rutte, NATO-főtitkár azt mondta, hogy a műveletben a lengyel F-16-os vadászgépek mellett részt vettek holland F–35-ösök, egy olasz légierőhöz tartozó AWACS típusú repülőgép (repülő radar), valamint német Patriot rakétarendszere. (BBC/Wyborcza)

A miniszterelnök közzétett egy rövid videót a szerdai kormányülésenek arról a részéről, amikor a Orbán Viktor felteszi a kérdést, hogy ezek orosz drónok voltak-e, mire a referáló megerősíti, hogy „ezek minden valószínűség szerint orosz drónok voltak”. Ennek ellenére a miniszterelnök délelőtti közleményében már nem szerepelt az orosz szó, és a kormányülésen is a szavak között lavírozva beszélt arról, hogy „idegen katonai eszközök kerültek Lengyelországba így vagy úgy, akárhogyan is történt”. Szerinte a lényeg az, hogy mindenképpen a lengyelek mellett vagyunk. „Lengyelország területe, légtere sérthetetlen. A lengyelek ebben ránk mindig számíthatnak.”

Az orosz Védelmi Minisztérium azt állítja, hogy Lengyelország területén semmilyen célpont megtámadását nem tervezték. Egyébként szerintük azoknak a drónoknak a hatótávolsága, amik állítólag átrepültek a lengyel határon, nem haladja meg a 700 kilométert. (Igaz, azok a lengyel települések, ahol eddig drónmaradványokat találtak, többnyire 700 kilométernél rövidebb távolságra vannak az orosz határtól.) Hozzátették, hogy az orosz Védelmi Minisztérium hozzátette, hogy kész konzultációkat folytatni a lengyel katonai vezetéssel.

Donald Tusl lengyel miniszterelnök az incidens után arról beszélt, hogy ez a provokáció összehasonlíthatatlanul veszélyesebb Lengyelország szempontjából, mint a korábbiak. „Ez egy konfrontáció, amelyet Oroszország az egész szabad világnak üzent hadüzenetként, és ennek végre minden kivétel nélkül mindenkiben tudatosulnia kell.” (Interfax)

Érkeznek a képek a munkálkodó lengyel hatóságokról, miután hét drón és egy azonosítatlan tárgy maradványait találták meg Lengyelországban. Ezen a videóból származó állóképen egy lengyel rendőrtiszt áll egy drón darabjai mellett, miután orosz drónok megsértették a lengyel légteret egy Ukrajna elleni támadás során, és a drónok közül néhányat Lengyelország lelőtt Czesnikiben, a Lublini vajdaságban:

A lakosságot arra kérik, hogy ne közelítsék meg a roncsokat, amikre rábukkannak, hanem jelentsék azokat a mentőszolgálatoknak. (BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán jelentéseket közölt a Lengyelország légterét megsértő drónokról. Az X-en azt írta, hogy a drónok a mozgása, a támadási iránya nem a véletlen műve volt.

„Korábban is előfordultak esetek, amikor egy-egy orosz drón átrepült a határon, és kis távolságot tett meg a szomszédos országokban. Ezúttal azonban sokkal nagyobb léptékű és szándékos célbavételt rögzítünk.”

Közölte, hogy Ukrajna kész minden rendelkezésre álló adatot átadni Lengyelországnak ezzel az orosz támadással kapcsolatban. Valamint készen állnak arra is, hogy segítsék Lengyelországot egy hatékony figyelmeztető és védelmi rendszer kiépítésében. „Nyilvánvaló, hogy az orosz agresszió minden független államra veszélyt jelent a régiónkban, ezért csak közös és összehangolt fellépés garantálhat megbízható biztonságot.” Emlékeztetett, hogy Ukrajna már régóta javasolja partnereinek egy közös légvédelmi rendszer létrehozását.

Majd a Légierő parancsnokságának jelentése alapján arról is írt, hogy az éjszaka folyamán az ukrán erők a megfelelő csatornákon keresztül tájékoztatták a lengyeleket az orosz drónok mozgásáról. Kijevi idő szerint körülbelül 00:50-kor rögzítették egy orosz drón első átlépését az ukrán–lengyel államhatáron. Az éjszaka folyamán Lengyelország területére behatoló orosz drónok közül legalább kettő a fehérorosz légteret használta. A jelentés alapján legalább több tucat orosz drón mozgott Ukrajna és Fehéroroszország határa mentén, valamint Nyugat-Ukrajna régiói felett.

Hozzátette, hogy az ukrán légierő Ukrajna felett több mint 380 különböző típusú orosz drónt semmisített meg. Ezek közül legalább 250 iráni gyártmányú Shahed volt. (X)

Oroszország lengyelországi légtérsértése „felelőtlen viselkedés”, függetlenül attól, hogy szándékos volt-e vagy sem – állítja Mark Rutte. A nyilatkozatában azt írja, a NATO-szövetségesek teljes szolidaritásukat fejezték ki Lengyelországgal. A teljes körű értékelés folyamatban van – írja a NATO főtitkára. Rutte szerint több NATO-szövetséges is részt vett az orosz drónok lelövésében, köztük Hollandia, Olaszország, Lengyelország és Németország. (BBC)

A Tisza Párt elnöke nehezményezi, hogy Orbán Viktor reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó, a Minszkből nyilatkozó Szijjártó Péter pedig azt nem említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot.

„A magyar nép kiáll Lengyelország mellett és szolidárisak vagyunk a lengyel barátainkkal az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció kapcsán. Ahogy már többször elmondtuk, a TISZA-kormány miniszterelnökének első útja Varsóba vezet majd” - írta Magyar.

Szijjártó Péter a leghatározottabban elutasította azokat az erőszakos törekvéseket, amelyekkel arra próbálják rábírni a magyar kormányt, hogy az ország energiabiztonságát semmibe véve, szakadjon le az orosz energiahordozókról - idézi az MTI tudósítása a baráti Fehéroroszágban tárgyaló külügyminisztert. „Aki nem veszi figyelembe a földrajzi és infrastrukturális valóságot, az egész egyszerűen ki akarja nyírni a magyar energiaellátás biztonságát. Aki nem veszi figyelembe a fizikai, a földrajzi és az infrastrukturális valóságot, az azt akarja, hogy Magyarországot és a magyar gazdaságot ne tudjuk működtetni, ne legyen benzin, ne legyen fűtés, ne legyen meleg víz” - sorolta Szijjártó, nem kibontva az igazság minden részletét. A többi európai országnak ugyanis célja az orosz energiafüggőség csökkentése és megszüntetése, amely Magyarországon is megoldható lenne.

Oroszország „megalapozatlannak” nevezte a lengyel álláspontot, miszerint Oroszország felelős a Lengyelország légterét megsértő drónok ügyében. Andrij Ordash, Oroszország lengyelországi ideiglenes ügyvivője arra hivtakozott, hogy a lengyel hatóságok nem mutattak be semmilyen bizonyítékot arra, hogy a lelőtt drónok orosz eredetűek lennének. „A vádakat megalapozatlannak tartjuk. Semmilyen bizonyítékot nem mutattak be arra, hogy ezek a drónok orosz eredetűek lennének. Az előző hasonló esetek tapasztalatai alapján nem számítunk arra, hogy a lengyelek bármiféle bizonyítékot fognak bemutatni” – mondta az orosz ügyvivő. A diplomata szerint „Oroszországnak abszolút nem áll érdekében semmiféle eszkaláció Lengyelországgal”. Szerinte Moszkvában nem számítanak arra, hogy „a lengyel hatóságok oroszellenes hévükben meghallják” az orosz fél álláspontját. Ugyanakkor Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov nem kommentálta az incidenst, a kérdéseket a Védelmi Minisztériumhoz irányította. (Kommersant/TASZSZ)

„A delegáció tagjai között van egy polgármester, aki egy magyarországi ellenzéki pártot képvisel. Ő Fehéroroszországban testvérvárosi megállapodást fog aláírni az egyik fehérorosz várossal” – ezt írta Szijjártó Péter látogatása kapcsán a fehérorosz hírügynökség szerdán délelőtt. Felkaptuk a fejünket, hogy ki lehet az az ellenzéki polgármester, aki aznap, amikor szövetségesünk, Lengyelország területére Fehéroroszország felől orosz drónok hatoltak be, elkíséri a fideszes Szijjártó Pétert Minszkbe. Ráadásul a Belta hírügynökség cikkében angolul férfiként hivatkoztak a polgármesterre. Egy órával később derült ki szintén a Beltán, hogy Paksról és annak vezetőjéről, az egykori mszp-s Heringes Anitáról van szó.

A fehérorosz beszámoló szerint Heringes azért volt ott, hogy Osztrovec és Paks testvérvárosi kapcsolatot létesítsen. Mindkét városban van szovjet gyártmányú atomerőmű ugyanis. Hozzátették: A minszki fehérorosz–magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ülésén Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kifejezte Magyarország érdeklődését a Fehéroroszországgal való gazdasági együttműködés fejlesztése iránt. Külön kiemelte az atomenergia területén való együttműködést.

A KESMA alá tartozó Mediaworks alá tartozó Ripost – aminek Ómolnár Miklós a felelős szerkesztője – ebben a nehéz helyzetben is képes volt tartani a felelős kormánypárti narratívát, amikor úgy fogalmazott (kiemelés tőlem):

„Ez lehet az első alkalom, hogy a NATO-ország orosz drónokat támad a légterében 2022 óta.”

A legjobb támadás a védekezés.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint körülbelül 19 drón repült be Lengyelországba, egy részük Fehéroroszország területéről érkezett. Hozzátette, hogy ezek még nem végleges adatok. „A háború során most fordult elő először, hogy nem Ukrajna felől jöttek hibák, a drónok tájékozódási zavarai vagy kisebb léptékű orosz provokációk miatt. Először fordult elő, hogy ezen drónok jelentős része közvetlenül Fehéroroszország területéről repült be Lengyelországba” - mondta a Szejmben.

Beszámolt arról, hogy kedden 22:06-kor a Lengyel Hadsereg értesült először Oroszország Ukrajna elleni, nagyszabású légitámadásának megindításáról. Ezeknek az információknak a birtokában a Műveleti Parancsnokság készültségbe helyezte az erőket és eszközöket, többek között a repülőgépeket és helikoptereket. Az első lengyel légtérsértést 23:30-kor jegyezték fel, az utolsót 6:45-kor.

A miniszterelnök szerint nincsenek jelentések áldozatokról vagy sérültekről.

Azt mondta, nincs ok azt állítani, hogy háborús helyzetben vannak, de kétség sem fér hozzá, hogy ez a provokáció összehasonlíthatatlanul veszélyesebb Lengyelország szempontjából, mint a korábbiak.

„Ez nem a mi háborúnk, nem kizárólag az ukránok háborúja. Ez egy konfrontáció, amelyet Oroszország az egész szabad világnak üzent hadüzenetként, és ennek végre minden kivétel nélkül mindenkiben tudatosulnia kell. Szövetségeseinket mozgósítani fogjuk, kezdve Washingtontól.”

Tusk elmondta azt is, hogy a NATO 4. cikkelyének aktiválása „csak előzetes lépése a biztonságunkat, légterünket és határainkat – amelyek egyben a NATO határai is – érintő együttműködés elmélyítésének”. Hozzátette, hogy „itt a szavak semmiképp sem elegendőek, és a 4. cikk szerinti, valamint a fővárosok közötti politikai konzultációk során határozottan nagyobb támogatást fogunk elvárni”. Tusk jelezte, hogy jelentősen nagyobb támogatást fognak elvárni a lengyel légtér védelméhez. (PAP)