Magyar Péterék 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetnének be, 200 ezres SZÉP-kártyát is adnának a legszegényebb időseknek

Még 2010-ben, amikor Orbán Viktor kormánya hatalomra került, minden 20., most viszont már minden negyedik nyugdíjas a létminimum alatt él. 2010-ben az átlagkereset 75 százaléka volt az átlagnyugdíj, Orbán Viktorék kormányzásának 15. évének a végén, az átlagnyugdíj alig éri el az átlagbér 50 százalékát, vezette fel Magyar Péter a párt nyugdíjakkal kapcsolatos terveit Kármán András, a Tisza Párt gazdasági szakértőjének társaságában.

Éveken keresztül Európa legmagasabb élelmiszer-inflációja terhelte a magyarokat, bár Orbánék szerint ez háborús infláció volt, mégis volt olyan időszak, amikor Ukrajnában – ahol tényleg háború van – alacsonyabb volt az infláció, idézi fel a közelmúltat Magyar. „Hiába hazudták, hogy meggyalázták, letörték az inflációt, az mégis »feltámadt a sírjából«, ismét Európában a legmagasabbak közé tartozik”, mondta. Így jelenleg már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt, sokaknak a hónap 15. vagy 20. napján választania kell, mire költsön: élelmiszerre, rezsire vagy gyógyszerre.

Bár az Alkotmánybíróságnak van egy határozata – amire rendre hivatkozik a Fidesz – miszerint nem lehet eltérően emelni a nyugdíjakat, ebben a határozatban mégis rögzítve van, hogy hogyan lehet ezt megoldani.

Olyan megoldást kerestek Magyar szerint, amit elbír még a költségvetés, ugyanakkor javítja a nyugdíjasok helyzetét. A párt elnöke azt még megjegyezte, hogy a nyugdíjasok helyzetén sokat fog javítani az áfacsökkentés is, 27-ről 5 százalékra csökkentik az egészséges élelmiszerek áfáját, illetve áfamentessé teszik a vényköteles gyógyszereket.

A nyugdíjasokkal kapcsolatban a lehető leggyorsabban több intézkedést is fog hozni a Tisza:

Bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát, évi maximum 200 ezer forinttal, erre 2,2 millió fő lesz jogosult, ezt élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjasok ilyenben nem részesülnek, a 250 ezer alatti nyugdíjasok 200 ezret kapnak, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjak esetén 100 ezer forintot adnak.

Bevezetik a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, ez 280 ezer főt fog érinteni. Tehát akinek ennél alacsonyabb a nyugdíja, azt kiegészítik. Azt ugyanakkor hangsúlyozta Magyar, hogy ezeket mind az alapemelésen felül kell érteni.

Extra emelést hajtanának végre a 120 ezer és 140 ezer forint közötti nyugdíjaknál is, ami 160 ezer nyugdíjast érint. Vagyis:

• a 120 ezer és 125 ezer forint közötti nyugdíjakat 12 ezer forinttal,
• a 125 ezer és 130 ezer közöttieket 10 ezer forinttal,
• a 130 ezer és 135 ezer közöttieket 8 ezerrel,
• a 135 és 140 ezer közöttieket pedig 6 ezer forinttal emelnék.

A Tisza negyedik intézkedése a duplájára emelkedő időskorúak járadéka. Ez azoknak a 65 év felettieknek jár, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott éve. Vagyis:

• a közös háztartásban élők 35 870 forint helyett 71 710 forintot kapnának havonta,
• az egyedülálló 75 év alattiak 42 180 forint helyett 84 360 forintot kapnának,
• az egyedülálló 75 év felettiek pedig 56 940 forint helyett 113 880 forintot.

Ötödik intézkedésként 20 ezer új, modern férőhelyet hoznának létre korszerű otthonokban. Ebből 10 ezer államilag támogatott, piaci alapon épülő nyugdíjasházakban jönne létre jelentős részben EU-s forrásból. A másik 10 ezer férőhely pedig államilag finanszírozott szociális otthonokban jönne létre. Az állami tulajdonban lévő bezárt intézményeket alakítanák át, és nyitnák meg ilyen célokra. Magyar szerint az államilag finanszírozott férőhely megvalósítását 40-85 százalékban lehet EU-s forrásból finanszírozni, ami azt jelenti, hogy 400 milliárd helyett csak 140 milliárdba kerülne ez a költségvetésnek.

Mindezzel akár 13 ezer új munkahelyet is hoznának létre, Magyar szerint ez a legkisebb településeknek is segít helyben tartani a munkaerőt, csökkenteni az elvándorlást, ugyanakkor a helyi gazdákat is segítenék ezzel. Az üzemeltetésből évente nagyjából 26,1 milliárd forint közvetlen költségvetési bevétel származna.

Hatodik intézkedésként 50 százalékkal megemelnék az otthoni ápolási díjakat is, ami közvetlenül 58 ezer embert érintene, ebből nagyjából 40 ezer nyugdíjas és családja.

Magyar Péter a 444 kérdésére elmondta: arról jelenleg is folynak az egyeztetések, hogy a jelenlegi inflációkövető nyugdíjrendszert, hogyan alakítsák át. Számos külföldi példa áll rendelkezésre, amit még vizsgálnak. Hogy mikor lesz lehetőség átalakítani a nyugdíjrendszert, az nagyban függ majd a gazdaság állapotától is.

A 2012-ben eltörölt nyugdíjplafonról azt mondta: megfontolandó, hogy valahogy hozzányúljanak, de alapvetően ez nagyon kevés embert érint, és nyomatékosította, hogy nem a magas nyugdíjakkal van a gond.

Mibe kerül mindez?

A nyugdíjas SZÉP-kártya 350-400 milliárd forintos forrást igényelne, Kármán András szerint ez a leginkább forrásigényes intézkedés. A 120 ezer forint, illetve a 120 és 150 ezer forint közötti nyugdíjak differenciált emelése, illetve az időskorúak járadékának duplázása nagyjából 160 milliárd forintba kerülne.

A 20 ezer új nyugdíjas férőhely Kármán szerint 4-8 év alatt tud kiépülni, a fejlesztés éves költsége 120 milliárdba kerülhetne.

A közmédia finanszírozása, az álságos konzultációk vagy állami vállalatok fizetett hirdetésein keresztül rengeteg felesleges kiadás van a költségvetésben Kármán szerint. „Ezek visszavágása azonnal meg fog történni, ami azonnali megtakarítást jelent”, mondta. Ennél sokkal nagyobb megtakarítási lehetőség rejlik azonban az – olykor ötszörösen is – túlárazott közbeszerzéseknél, a Tisza a korrupcióval szemben záró toleranciát fog alkalmazni, arra fognak törekedni, hogy valódi verseny legyen ezen a területen, ami letöri majd az árakat.

Kármán szerint a kamatkiadásoknál is nagyon sokat lehetne megspórolni, hiszen jelenleg a magyar állam fizeti GDP-arányosan a legtöbbet a kamatokra. Ez azért van, mert a befektetők itt magasabb kamatot várnak el, a költségvetési adatok átláthatatlansága miatt maguk sem tudják, mennyi kockáztatnak, amikor magyar állampapírba fektetnek.

A Tisza gazdasági szakértője szerint hiteles, kiszámítható gazdaságpolitikával és költségvetési folyamatokkal lejjebb lehetne vinni a kamatokat, ami százmilliárdos megtakarítást jelentene. Persze, ha az adósságszolgálat költségét le lehetne vinni a lengyel szintre, az akár ezermilliárdos megtakarítást is jelentene, a GDP 1,5 százalékpontját lehetne megspórolni.

Ezek mellett a befagyasztott uniós források megszerzése is rengeteg lehetőséget rejt magában, hiszen azokat a pénzeket számos területen fel lehet használni.

Magyar megjegyzi: a legfontosabb, hogy a Tisza nem bázisszemlélettel fog költségvetést tervezni. Mindenféle megszorítás nélkül a 80 ezer milliárdos költségvetésben van mozgástér.

A 2026-os már elfogadott költségvetést kormányra kerülés esetén mindenképpen újra fogják tervezni, ezért tudják egyből elindítani ezeket az intézkedéseket is, mondta Magyar újságírói kérdésre.