Hiába ugrottak meg ismét a lakásárak főleg Budapesten, az ország egyik legkülönlegesebb és legértékesebb területén, a Budai Várban épp ellenkező a trend. Ott már akár 300 ezer forint alatti négyzetméter áron is megvehetik műemléki lakásaikat a szerencsések, és akár tovább is adhatják a piacinak számító 1,8-2,3 milliós négyzetméter áron.

25 műemléki lakás eladásáról dönt csütörtökön rendkívüli ülésen a Budavári önkormányzat Gazdasági bizottsága. A 444-hez eljutott előterjesztés szerint a lakások három épületben vannak, egy Dísz téri, egy Országház utcai és egy Táncsics Mihály utcai műemlék társasházban.

Ezek közül a legérdekesebb a Dísz téren lévő, 2. emeleti 170 négyzetméteres lakás, melyet jelenleg Somlai Bálint bérel szüleivel és testvérével. Somlai Matolcsy Ádám barátja, a RAW Development tulajdonosa, mely a Magyar Nemzeti Bank milliárdos megrendelései tettek naggyá, csak tavaly 67 milliárd forint volt a cég bevétele.

Somlaiék ezt a 170 négyzetméteres lakást a 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vehetik meg az előterjesztés szerint, ami 263 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Ennyi pénzért Budapesten 25-35 négyzetméteres lakásokat lehet kapni, a város külsőbb, illetve kevésbé felkapott részein.

Az előterjesztésből az is kiderül, hogy Somlaiék szociális lakbért fizetnek az önkormányzatnak.

Két évvel ezelőtt Somlai 179 millió forintért hirdette különleges Ferrariját, most ennek a pénznek a negyedéért vehet lakást a Budai Várban.

Szomszédjaik se panaszkodhatnak, mert van aki 26,8 millióért vehet meg egy 86 négyzetméteres lakást (312 ezer per négyzetméter), más pedig 49 millióért egy 172 négyzetmétereset ugyanebben az épületben (ez 285 ezres négyzetméterár), de akad itt egy olyan – igaz földszinti – lakás is, melyet 213 ezer forintos négyzetméter áron vehet meg a bérlő.

Várhatóan az Országház utcai bérlők is hasonlóan kedvező árakon juthatnak hozzá az általuk lakott műemléki ingatlanokhoz. Ez egyik 72 négyzetméteres lakásért 20,3 milliót kér az önkormányzat a piaci 135,4 millió helyett, ugyanebben a házban egy 49 négyzetméteresért már 54,2 milliót kell fizetni, mert erre „csak” 50 százalékos kedvezmény jár az előterjesztés szerint. A harmadik épület, melyből most eladnak lakásokat a Táncsics Mihály utcában van. Itt például egy 112 négyzetméteres lakásért 35,3 milliót kérnek a jelenlegi bérlőtől, ami 315 ezres négyzetméterár – a piaci ára 235,5 millió lenne ennek a lakásnak az előterjesztésben lévő becslés szerint, ez 2,1 millió négyzetméterenként.

A most eladásra kerülő 25 lakás becsült piaci összértéke 3,8 milliárd forint, ám a kedvezmények miatt az önkormányzatnak csak 1,2 milliárd bevétele származhat belőlük. 13 lakást ad el az önkormányzat 15 százalékos áron, 11-et féláron és mindössze egy olyan lakás van, melyre nem jár kedvezmény.

Májusban megírtuk, hogy az első körben 105 lakástól már megszabadult az önkormányzat, melyeket átlagosan a forgalmi érték negyedéért vásárolhattak meg a bérlők.

A rendszerváltás után meg lehetett venni az önkormányzati bérlakásokat, a budavári műemlék épületben lévőket azonban nem. Az ottani lakók bérlők maradtak, akik kedvezményes, ún. „szociális” lakbért fizettek. „Ezeknél a lakásoknál nem vizsgálták a jövedelmi viszonyokat, ezért nem tudható, hogy a szociális lakbért fizető műemléki bérlők milyen arányban rászorulók” – írja V. Naszályi Márta a kerület előző, párbeszédes polgármestere a vári bérlakásokról szóló cikksorozatában.

Ez volt a „deal”: a bérlők, akik a rendszerváltáskor nem vehették meg a lakásokat, az állami kárpótlás mellett a szociális lakbért és „örökbérleti” jogot kaptak. Eladni tehát nem, csak örökíteni vagy elcserélni lehetett ezeket a kedvezményes örökbérleti lakásokat. Emlékezetes, hogy ezzel trükközött például Bayer Zsolt, és így jutott szintén olcsó bérlakáshoz Palkovics László, vagy éppen Rákay Philip.

Ezen a gyakorlaton változtatott a lakástörvény 2021-es módosítása, melyet az akkor még parlamenti képviselő, a kerület jelenlegi polgármestere, Böröcz László nyújtott be. Az új szabályozás értelmében a önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

A jogszabály kötelezővé tette azt is, hogy a budavári bérlakások kiárusíthatóak legyenek, ha lakóik legalább öt éve bérlik az ingatlant. A vételár a bérleti jogviszony hossztól függ. Ha már 25 éve bérlik az ingatlant, akkor a vételár a – a külsős szakértő által megállapított – forgalmi érték 15 százaléka. A többi esetben elvileg a teljes árat kellene fizetni, de menet közben bekerült egy módosítás, miszerint ha valaki tulajdonjog cseréjével válik bérlővé, akkor a törvény szerint a forgalmi érték 35-50 százalékát kell kifizetnie.

A budavári önkormányzat fideszes vezetése a kevesebb nyilvánosságot kapó Gazdasági bizottsághoz delegálta a vételárak megállapításáról és eladásokról szóló döntést, a testület elé ezek a listák nem kerülnek be. A kedvezményes vételárak ismeretében a végül a bérlő dönt, hogy tényleg megveszi-e a lakást.

Az I. kerületben az 1400 önkormányzati tulajdonú bérlakásból a lakástörvény módosításával 1100 vált megvásárolhatóvá.