Deutsch Tamás klubelnök elárult néhány részletet arról a Népszavának, hogy milyen feltételekkel veszi át az MTK az eddig Sorsok Háza néven ismert, de meg sosem nyitott holokausztmúzeum ingatlanját két másik közeli telekkel együtt az egykori Józsefvárosi pályaudvarnál.

Deutsch friss közlése szerint a múzeum telkén a következők nyílnak meg egy év múlva, jövő szeptemberben:

• lesz egy „nagy léptékű, világviszonylatban is érdeklődést kiváltó” holokauszt-emlékmű
• egy MTK-múzeum
• egy iskola at MTK fiatal sportolóinak Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum néven
• és nyitott közösségi tér kávézóval, étteremmel, kóser piaccal

A többi telken:

• Városligethez mérhető színvonalú közpark

És hogy mibe kerül mindennek a fenntartása? Deutsch most először beszélt erről, a működtetés éves költségeit jelenleg 450-500 millió forintra becsülik, amit költségvetési támogatásból terveznek fedezni. A suli, a múzeum és a közösségi tér kialakítására plusz a közpark megtervezésére - de még nem a kivitelezésére - összesen 2 milliárd forint nyitó támogatást fog adni a költségvetés Deutsch szerint.

A Sorsok Házának látványos épített része közismert módon már tíz éve elkészült, de azóta sem sikerült kiállítást tervezni az F. Kovács Attila által tervezett komplexumba, pedig próbálkozott vele Schmidt Mária, Lázár János, a Mazsihisz és Köves Slomó kisegyháza is. Így üresen áll az egész tíz éve. Bár Deutsch azt mondta, hogy az MTK ötlete volt a múzeumtelek átvétele, a Népszava viszont több, igaz, meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy a kormány ötlete volt az MTK kezébe adni az ingatlanokat.

Az üresen álló épületet egyszer bejártam a tervezőjével együtt, ezt az úti beszámolót írtam belőle. Az épületkritika végkövetkeztetése az volt, hogy

A Sorsok Háza igen hatásos, a nézőt-felhasználó érzelmileg jól megtornáztató alkotás. F. Kovács marha vékony jégen táncolt, amikor olyan illusztratív ötleteket, mint a marhavagonok vagy a hatalmas Dávid-csillag fontos építészeti elemekké tett. Ebbe akár bele is lehetett volna bukni. De a témára való ráhangolódás és az érzékenysége miatt sikerült elkerülnie a giccsesség csapdáit.

Sőt, a heterogén elemekből, az új és régi épületekből, illetve épületszobrokból furcsa módon kifejezetten egységes, jól működő rendszert tudott alkotni. Tudatosságában, átgondoltságában, finom részletmegoldásaiban a Sorsok Háza a kortárs magyar építészet egyik fontos, nemzetközi szintű művének tűnt a bejárás alapján.