Tuzson Bence szerdán tette közzé az Igazságügyi Minisztériumnak a Szőlő utcai javítóintézettel kapcsolatos büntetőügyről és a nyilvánosságban megjelent állításokról készült vizsgálati jelentését, mely arra jutott, hogy a miniszterek ártatlanságához kétség nem fér, kiskorú sértettje nincs az ügynek, idegen titkosszolgálati szál viszont van. A jelentést a tartalma miatt számos bírálat érte a megjelenését követően, de a megszületésének körülményei is vetnek fel kérdéseket.

Először is már az időpontok sem stimmelnek, amire Magyar Péter is felhívta a figyelmet. A kormányrendelet – melyben a kormány felhatalmazza Tuzson Bence igazságügyi minisztert a javítóintézetben elkövetett bűncselekmények körülményeinek kivizsgálásával – 12.55-kor jelent meg a Magyar Közlönyben és 13 órától hatályos a 3.§-a értelmében. Viszont Tuzson már előtte nyilvánosságra hozta a jelentést, melynek elkészítésére ugye még fel sem hatalmazták.

A Magyar Hangnak nyilatkozó jogász, Ésik Sándor (a Diétás Magyar Múzsa szerkesztője) egyéb problémákat is talált az általa jogi nonszensznek nevezett rendeletben: „Ma Magyarországon a miniszterelnök csak olyan hatáskört ruházhat át, amellyel maga is rendelkezik” – mondta a lapnak Ésik, aki hozzátette:

Hazánkban azonban az ügyészség független, így az igazságügyi miniszter semmilyen körülmények között nem felügyelhet semmilyen nyomozást, ilyen hatásköre nincs is. Az igazságügyi miniszter sem a bírónak, sem az ügyésznek nem felettese. Két feladata van, egyrészt, hogy az igazságügyi infrastruktúra finanszírozásáról gondoskodjon, másrészt, igazgatási feladatai során például jogszabályt készíthet elő.

Ésik azt is elmondta, hogy kormányrendelet törvénnyel, főleg az Alaptörvénnyel nem lehet ellentétes, továbbá a kormány semmilyen nyomozást nem siettethet, és semmilyen nyomozásról nem kérhet beszámolót.

Cikkünk a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójáról itt olvasható, a Tuzson-jelentés ismertetése pedig itt található.