Friedrich Merz felszólította az EU-t, hogy a befagyasztott orosz vagyont fordítsák Ukrajna támogatására

A német kancellár, Friedrich Merz felszólította az EU-t, hogy a befagyasztott orosz vagyonokat használja fel Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozására, azzal érvelve, hogy ez a lépés akár egy 140 milliárd eurós hitel előtt is megnyithatná az utat Kijev számára, és bizonyíthatná az orosz agresszióval szembeni „kitartást”.

Merz ezzel élesen szakít Berlin korábbi szkeptikus álláspontjával a lefoglalt orosz vagyon felhasználását illetően. Mint mondta, a hitelt katonai felszerelések finanszírozására kellene fordítani, mégpedig úgy, hogy az EU-tagállamok Kijevvel közösen hozzanak döntéseket a beszerzésekről.

Merz felhívása egybeesik azzal, hogy az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a Belgium központi értékpapír-letétkezelőjénél, a Euroclearnél zárolt 194 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználásának lehetőségeit.

A Financial Timesban megjelent írásában Merz hangsúlyozta: a blokk kötelessége, hogy jogi megoldást találjon ezen eszközök felhasználására, mivel elengedhetetlen „rendszerszinten és tömegesen megemelni az orosz agresszió árát”.

Az EU-tagállamok – köztük Németország – hosszú ideje ellenállnak az orosz vagyon elkobzásának, pénzügyi és jogi kockázatokra hivatkozva, illetve attól tartva, hogy egy ilyen lépés megingathatja az euró tartalékvalutaként betöltött szerepébe vetett bizalmat, és katonai eszkalációra ösztönözheti Oroszországot.

Ám mivel Donald Trump csökkenti az Egyesült Államok ukrajnai támogatását, és nem hajlandó új szankciókat aláírni Moszkva ellen, egyre nagyobb a nyomás a befagyasztott eszközök felhasználására.

Merz szerint az EU egy csaknem 140 milliárd eurós, kamatmentes hitelt tehetne elérhetővé „anélkül, hogy beavatkozna a tulajdonjogokba”, hozzátéve: „Ezt a hitelt csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország kárpótolta Ukrajnát a háború során okozott károkért.”

„Most egy olyan pénzügyi forrás mozgósítása mellett érvelek, amely évekig biztosíthatná Ukrajna katonai ellenálló képességét” – írta.

Merz hangsúlyozta, hogy a forrásokat kizárólag katonai felszerelések beszerzésére kell fordítani, és nem Ukrajna általános költségvetésének fedezésére.

„Egy ilyen átfogó programnak emellett hozzá kell járulnia az európai védelmi ipar megerősítéséhez és bővítéséhez is” – fogalmazott. – „Ez közös biztonságunkat és európai szuverenitásunkat is szolgálná.”

Merz javaslata szerint a hitelt először a tagállamok garantálnák, majd az EU következő, 2028-as hosszú távú költségvetéséből biztosítanának mögötte fedezetet. Úgy véli, a mechanizmust a tagállamok „nagy többségének” kellene elfogadnia, utalva arra, hogy olyan struktúrát részesít előnyben, amelyet az ellenzők – például Magyarország – nem vétózhatnak meg.

A német vezető azt is elmondta, hogy az eszköznek nyitottnak kell lennie olyan nem EU-tagállamok számára is, amelyek szintén befagyasztottak orosz vagyont, és támogatni kívánják Ukrajnát. Ilyen például az Egyesült Államok is, amely már eddig is ösztönözte az európaiakat ezen források felhasználására. Merz közölte, hogy „egyeztetni fog” a G7 országokkal.

Az Európai Bizottság által vizsgált különféle lehetőségekről a jövő héten Koppenhágában, az EU-vezetők találkozóján tárgyalnak. (Financial Times)