Friedrich Merz szerint a magyar miniszterelnök viselkedésének komoly következményei lehetnek. Például csökkenthetik a Magyarországnak jutó uniós forrásokat, vagy még szigorúbb feltételekhez köthetik azok kifizetését.

A béke elnöke nem számolt a logikus iráni válasszal, most a világ többi országától követeli, hogy oldják meg a szoros lezárása miatti globális válságot.

Vízumkorlátozást szeretnének, hogy ne tudjanak az EU területére utazni azok az oroszok, akik Ukrajnában szereztek harci tapasztalatot.

Irán új legfelsőbb vezetője szerint viszont az ország folytatja a harcot. Az európai vezetők hiába kérték Trumpot, hogy az oroszok ne kapjanak szankciókönnyítést, mégis kaptak.

A spanyol miniszterelnök az egyetlen Európában, aki azt mondja, amit országa közvéleménye hallani akar az iráni háborúról. Talán mert az ő elődje bukott bele az amerikaiak előző közel-keleti háborújában.

A harmadik helyen az Alternatíva Németországnak (AfD) végzett, ez a párt eddigi legjobb eredménye egy nyugatnémet tartományi választáson.

Egyenruhásokról, tankokról és csattogó csizmákról fantáziál a miniszterelnök, aki szerint a németek vezette Európa új vészkorszak felé masíroz, és a Tiszát is Berlin pénzeli. Mi baja lett Orbánnak a németekkel?

Emmanuel Macron új alapokra helyezte a francia nukleáris elrettentést: Franciaország kész kiterjeszteni a nukleáris védőernyőt európai szövetségeseire. Évtizedek után újra erősíteni fogják a francia nukleáris arzenált is. Újabb lépés Európa stratégiai önállósága felé?

Sok hatásos beszéd hangzott el idén Münchenben, a szavak szintjén az európai vezetők alkalmazkodtak az új realitásokhoz. De valóban geopolitikai nagyhatalom lesz-e Európából, elég atomfegyver van-e már a világon, és mit keresnek civilizációs kérdések egy biztonságpolitikai konferencián? Összegzés az MSC-ről.

„Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került” – mondta Manfred Weber a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A magyar vétójogot akarják elvenni az EU-s és német vezetők. Orbán korábban azt mondta: ezután nem lesz értelme az EU-ban maradni.

Miközben Orbán az évértékelőjén épp arról beszélt, hogy nem vehetik el a vétóját, a bizottsági elnök szerint elég az egyhangúlag elfogadott döntésekből. Von der Leyen életre keltené a kölcsönös védelmi záradékot.

Mindkét ország vezetője német-francia együttműködésről, közös nukleáris elrettentésről és az európai biztonsági rendszerek átalakításáról beszélt.

A Tisza-elnök az ukrajnai tűzszünetről és lengyel-magyar kapcsolatok újjáépítéséről tárgyal Donald Tuskkal.

Berlin pár órával a francia elnök interjúja után határozottan elutasította a közös hitelfelvételt, így ez a legújabb epizód az Emmanuel Macron és Friedrich Merz közötti, a kereskedelemtől kezdve a Donald Trumphoz fűződő viszonyig terjedő viták sorában.

Ezért két néppárti állam- vagy kormányfőt megbíztak azzal, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne jobban használni az EU kölcsönös védelmi záradékát.