A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint a Semjén Zsolt elleni vádaskodás megmutatta, „miért is van szükség az átláthatósági törvényre”. A Fidesz és a KDNP nyár elején a nagytakarítási törvénytervezettel megpróbálta korlátozni a független sajtó és a civilek forrásait és szorosabb ellenőrzés alá venni őket, azonban a javaslat még a kormánypártokon belül is annyira vitatottak voltak, hogy elnapolták az elfogadását.

Lánczi Tamás arról írt, hogy „a magyar emberek joggal várják el, hogy minden egyes közéleti szereplő hozza nyilvánosságra, hogy kitől jut külföldről pénzhez, megbízásokhoz, és cserébe mit várnak ezért tőle”. Ezzel arra utal, hogy a miniszterelnök-helyettest hírbe hozó Káncz Csaba a Tuzson-jelentés szerint kapott 2012. szeptember és 2016 között 12 alkalommal pénzt kapott „a brit hírszerző szolgálat (MI6) volt munkatársai által alapított, üzleti hírszerzéssel foglalkozó” vállalkozástól. Csakhogy a Semjénnel kapcsolatos pletykák éppen nem azokban az újságokban és Youtube-csatornákon terjedtek, amiket a nagytakarítási törvénnyel meg akartak szorongatni.

Annak ellenére, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény szerint Lánczi elnökként „pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat”, de szeptemberben mégis belépett egy Digitális Polgári Körbe, ami miatt az az Ügyvédkör összeférhetetlenségi eljárást is kezdeményezett ellene.