Egy nap alatt váltott narratívát a kormányoldal a Semjén Zsoltot ért vádaskodás ügyében, de erősen kérdéses, hogy a politikai kommunikáción túl büntetőjogilag is megáll-e, hogy Semjén Zsolt, illetve Rogán Antal bizonyítékok nélküli hírbe hozásával valójában az államot akarták megpuccsolni valakik.

A narratíva változása Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető nyilatkozataiban a legszembetűnőbb. Kocsis múlt hétfőn a Parlamentben a „ki az a Zsolti bácsizó” DK-soknak még csak azzal vágott vissza, azért nem merik kimondani a nevet, mert „önök is tisztában vannak vele, hogy ez két ember (Semjén és Rogán) aljas, piszkos lejáratására irányuló kísérlet, semmi más”.

Ehhez képest kedden a Hír TV-ben már arról beszélt, hogy „ez egy államellenes puccskísérlet”. Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Semjénnel szemben „jól megszervezett, hónapok, évek óta felépített mocskos lejárató kampány zajlik,” a pedofília vádja pedig nemcsak a személy lerombolására irányul, hanem azt is sugallja, hogy súlyos bűncselekményt követett el. Ha pedig elhiszi valaki, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat éveken keresztül asszisztált volna a vádakban megfogalmazott bűncselekményekhez, az már nem csupán Semjén Zsolt elleni támadás, hanem a teljes állam működését rombolja – érvelt Kocsis.

„Mivel ez így tehát nem egy személyes ügy, akkor ez egy államellenes puccskísérlet.”

Másnap soha nem látott megtorlást ígért a Harcosok órájában, majd ugyanezt tovább ragozva a Patriótában már arról beszélt, „ez az ügy alkalmas arra, hogy akár zavargások, akár államrend elleni bűncselekmények is megtörténjenek, hiszen az emberek egy ilyen vérlázító és bicskanyitogató ügy kapcsán a legkönnyebben mennek ki az utcára. Úgy, hogy nem tudják, hogy az egész egy álhír.”

Egy nappal később az Indexnek arról beszélt, „olyan dolog történt, aminek következtében megbénulhatott volna az állam cselekvőképessége, stabilitása, és ne legyen kétsége senkinek, ez minden magyar állampolgárt hátrányosan érintene. Az álhírek terjesztői ráadásul erőfeszítéseket tettek arra is, hogy megsemmisítsék a rendőrségbe és a titkosszolgálatokba vetett állampolgári bizalmat, aminek további beláthatatlan következményei lennének, ezért megengedhetetlen.” Közölte, az összes létező jogi eszközt bevetik.

Kedden írásban kérdeztük Kocsis Mátét, hogy büntetőjogilag mi alapján látja a történteket államellenes bűncselekménynek, és tett-e feljelentést emiatt, de egyelőre nem válaszolt.

Orbánt Semjén győzte meg

Orbán Viktor miniszterelnök Kocsisnál lassabban haladt a narratívaépítésben. A miniszterelnök múlt hétfőn a Parlamentben rágalomról beszélt, a pénteki Kossuth rádiós interjúban a kormánybuktatás merült fel lehetőségként, majd az e hét hétfői Harcosok órájában jutott el az állam működőképességéig.

Ha minden úgy történt, ahogy ott elmondta, akkor tulajdonképpen Semjén Zsolt világította meg számára az ügy súlyát. Orbán azt mondta, volt egy vita, ő elengedte volna az egészet, de Semjén a személyes megtámadottság miatt beleállt, és volt érve, amit a miniszterelnök is elfogadott.

Semjén szerint ugyanis „itt arról van szó, hogy a lehető legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolják a kormány tagjait, és ha a kormány tagjai valóban ilyen bűncselekményt követnek el, akkor a kormánynak takarodnia kell, a vérvádba bele kell állni.”

Hogy pontosan mikor és kik között zajlott ez a beszélgetés, nem derült ki Orbán szavaiból, mindenesetre Semjén kedden az ATV-ben azt állította, nem beszélte meg senkivel, hogy válaszol a Parlamentben.

Orbán hétfőn azzal folytatta, hogy megbízta az igazságügyi minisztert, derítse fel, mi történt, és hogy hogy kezdődött. „És akkor szépen kiderült, hogy az egész egy jól fölépített, külföldi titkosszolgálati szálat sem nélkülöző kormánybuktatási kísérlet. (…) Ez sokkal inkább a kormány cselekvőképessége, akcióképessége elleni támadásnak minősül, (...) itt nem a becsületet kell csak megvédeni, hanem az állam működőképességét is” – mondta, majd azt is, hogy lesz itt haddelhadd.

Az, hogy „kiderült”, szintén retorikai fordulat: egyelőre annyi történt, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter a múlt szerdán publikált vizsgálati jelentésben egymás mögé rakta az események kronológiai láncolatát, amit a kormány és a Fidesz már szervezett akcióként kommunikál, de az összehangoltság nincs bizonyítva, ahogy az sem, hogy beavatkozott volna külföldi titkosszolgálat.

A titkosszolgálati szál Káncz Csaba miatt merült fel, aki egy Facebook-posztban név szerint vádolta meg Semjén Zsoltot és Rogán Antalt, és az IM vizsgálati jelentése szerint róla 9 éve megállapították, hogy volt brit hírszerzők által alapított cégtől kapott pénzt. Káncz ezzel kapcsolatban a Telexnek azt mondta, nem tudta, hogy a cég kapcsolatban áll a brit titkosszolgálattal. Egyébként már az ukrán titkosszolgálatra is utalgatnak az ügyben, szintén bármiféle bizonyíték nélkül.

Mindenesetre hétfőn megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot és az Igazságügyi Minisztériumot, hogy az „államellenes puccskísérlet” miatt tett-e feljelentést a kormány bármely tagja, de eddig nem kaptunk választ.

A kormány tagjai egyébként nem kommunikáltak egységesen az ügyről: míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón csak az alaptalan rágalmazókról beszélt, addig Lázár János ugyanaznap este Sopronban a teljes állam megrendítésére, illetve destabilizálására alkalmas folyamatként láttatta a történteket.

De mi a puccs?

Megkérdeztük Gellér Balázs irodavezető ügyvédet, egyetemi tanárt, hogy a Semjént érintő rágalom jogi szempontból minősülhet-e az állam elleni puccskísérletnek, vagy sem.