Rendkívüli parlamenti ülést hívott össze a kormány, hogy meg tudják hosszabbítani a háborús veszélyhelyzetet

Október 7-re rendkívüli parlamenti ülést hívott össze a kormány, hogy a képviselők tárgyalhassák a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, amit Semjén Zsolt nyújtott be hétfő este.

A veszélyhelyzet november 14-én járna le. A kormány azonban újabb fél évvel, 2026. május 13-ig meg akarja hosszabbítani. Indokolásuk szerint azért van szükség rendkívüli ülésre, mert Ukrajnában még mindig tart a háború és a humanitárius katasztrófa. Ha a képviselők megszavazzák a törvényjavaslatot, a jövő évi parlamenti választást is veszélyhelyzetben rendezik majd meg.

A kormány sürgős kezdeményezését többféleképpen értelmezték a képviselők. A Momentum frakciójában ülő, de független Szabó Szabolcs azt írta, szerinte azért kezdeményeztek rendkívüli ülést, mert a kormány elfelejtette időben meghosszabbítani a veszélyhelyzetet. A független Tordai Bence viszont arról posztolt, hogy nem lepődne meg, ha hirtelen napirendre kerülne az ellehetetlenítési törvény vagy egy esetleges „megtorlási törvény”.

A veszélyhelyzetet először 2020. március 11-én, a koronavírus-járvány megjelenésekor hirdette meg a kormány. Mivel a jogszabályok alapján a kormány csak 30 napig hirdethet veszélyhelyzetet, a különleges jogrend fenntartásához a határidő letelte után már a parlamentre is szükség volt.

A kétharmados kormánypárti többség azóta mindig a jogszabályban előírt maximális időtartammal, fél évvel hosszabbította meg a veszélyhelyzetet. Csak annyi változott, hogy a kormány már nem a koronavírus-járványra, hanem az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kezdeményezi a veszélyhelyzet meghosszabbítását.