Egy hónappal ezelőtti, pontatlanul megfogalmazott interjúrészletre építi a Fidesz a hazugságkampányát arról, hogy a Tisza megadóztatná a nyugdíjakat.

Simonovits András nyugdíjszakértő a Della podcastban beszélt arról, hogy túl bőkezű a nyugdíjrendszer, az induló nyugdíjakat csökkenteni kellene. Az interjú elején egyébként hosszan beszélt arról, hogy az alapnyugdíjat jelentősen emelni kellene, és ugyan az átlagnyugdíj 240 ezer forint, de ez óriási különbségeket rejt, és a milliós nyugdíjaknak köszönhetően az olló évről évre nő (hiszen például az azonos arányú nyugdíjemelés egy 100 ezres nyugdíjat sokkal kisebb összeggel emel, mint egy milliósat).

Az induló nyugdíjak csökkentése abból a témakörből indult, hogy hosszú távon vajon mennyire fenntartható a nyugdíjrendszer. Simonovits egyetértett azzal, amit a kormány is mond, hogy a következő 10-15 évben finanszírozható a rendszer, ilyesmivel számolt egy évekkel ezelőtti MNB-jelentés is. A szakértő azzal folytatta, azóta nem készült a jegybankban új számítás, viszont ha a magyar kormány tudja, hogy 2035-ben teljesen meg kell változtatni a rendszert, akkor kellene valamit csinálni.

Szerinte a nyugdíjkorhatár-emelés nem megoldás, majd előállt egy „forradalmi gondolattal”, amit állítása szerint nem ő mondott először. Itt jött a már idézett rész az induló nyugdíjak mérsékléséről, amit azzal folytatott, hogy jobban kellene csökkenteni a magas induló nyugdíjakat, mint az alacsonyabbakat. „Úgy kéne visszafogni a rendszert, hogy a szegényebbek ne legyenek még szegényebbek.”

Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan lehetne megoldani, hiszen az interjú elején pont arról beszélt, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat 140 ezerre kell növelni, Simonovits azt mondta, „relatíve, a keresetekhez képest”, majd elkezdett magyarázni a degresszióról, és „leegyszerűsítve” azt mondta, „olyan a degresszió, ami most is működik nagyon kicsit, hogy a legmagasabb nyugdíjakat 10-20 százalékkal megadóztatják, mielőtt kihirdetik. Ezt a degressziót lehetne fokozni.”

Miután a Fidesz és a kormánypropaganda Simonovitsra a Tisza szakértőjeként vagy Tisza-közeli közgazdászként hivatkozik (erre még visszatérünk), az egészből az lett, hogy a Tisza megadóztatná a nyugdíjakat. Orbán Viktor egyébként nem állt bele direktben a megadóztatásba, ő nyugdíjcsökkentésről beszél. A Világgazdaság végig is számolta, hogy egy 20 százalékos adó kinek mit jelentene, a táblázatot pedig a Híradóban is bemutatták.

A Hirado.hu-n erről az egészről az Ellenpont alapján írtak, a lap főszerkesztője Gábor László, az Origo korábbi felelős szerkesztője. Azt egyenesen azzal a címmel hozták, hogy „Megadóztatná a nyugdíjakat a Tisza Párt – tette világossá a baloldali közgazdász.”

Mellélőttek

A degresszió kifejezésnek viszont – amire az egész kampányt alapozzák, - semmi köze a nyugdíjak megadóztatásához, mert ha lenne hozzá köze, az azt jelentené, hogy a Fidesz is megadóztatja a nyugdíjakat.

Degresszió ugyanis most is van a nyugdíjrendszerben, csak ez nem a már megállapított nyugdíjakat érinti, hanem a nyugdíjmegállapítás módszertana, és csak azokra kell alkalmazni, akik kiemelkedően sokat kerestek. Vagyis Simonovits az interjúban enyhén szólva is slendriánul fogalmazott, mikor a degressziót adóztatásként tálalta, ráadásul a mértékről is pontatlan számot mondott.

Az öregségi nyugdíjakat ma úgy számolják ki, hogy megállapítják, az illetőnek hány év szolgálati ideje gyűlt össze, majd egy sok lépésből álló, bonyolult képlettel kiszámolják, hogy 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának napjáig mennyi volt az úgynevezett „havi nettó életpálya átlagkereset”, ami a nyugdíj alapja lesz.

És ha ez az összeg kiemelkedően magas lesz, vagyis a mai szabályok szerint meghaladja a 372 ezer forintot, akkor lép életbe a degresszió: az efölötti jövedelmet csökkentett mértékben veszik számításba.

A 372-421 ezer forint közötti résznek a 90 százalékát, a 421 ezer forint fölötti résznek a 80 százalékát veszik figyelembe már most is – tehát nem „10-20 százalékkal megadóztatják” a legmagasabb nyugdíjakat, csak a nyugdíjmegállapításnál figyelembe vett jövedelem egy sávját csökkentik ennyivel.

Amikor ezt a cikket írjuk, 453 hónap telt el 1988. januárja óta. Tehát azoknak a fizetését számolják be egy csökkentett – de Simonovits szavaival szemben most sem megadóztatott – mértékben, akiknek erre a 453 hónapra legalább 372 001 forintos átlagos havi nettó jött ki, magyarán akiknek a nettó fizetése ebben a bő 37 évben összesen csaknem 170 millió forint volt.

De hogyan lett Simonovitsból tiszás?

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is beleállt abba a megfejtésbe, hogy azért tiszás, mert többes számban fogalmazott a választási győzelemmel kapcsolatban!

Ez az ATV-ben hangzott el három héttel ezelőtt, mikor Simonovitsot a Tisza frissen bemutatott nyugdíjígéreteiről kérdezték. A beszélgetés felénél a szakértő közölte, ő nem hivatalos tanácsadó, semmilyen kapcsolata nincs Magyar Péterrel, az interjú végén viszont azt fejtegette, „helyes, hogy a legégetőbb sebeket rendezik, később a közép- és hosszútávú reformokon is el lehetne gondolkodni, „de nem kell ezt a választás előtt részletezni. Először nyerjük meg a választást.”

A riporter vissza is kérdezett, hogy „ezek szerint nem a Tisza szakértője, de a Tiszának szurkol”, mire Simonovits igennel válaszolt.

Annyit ástak elő még róla, hogy pár hónapja előadást tartott egy fővárosi Tisza-sziget rendezvényen, ahol állítólag azt mondta, „nem csupán a saját ötleteit, javaslatait ismertette a hallgatósággal, hanem ezt kérték tőle.”

Frissítés: Simonovits András nyugdíjközgazdász, az Academia Europaea tagja a 444-nek megerősítette, nincs köze a Tisza Párthoz, tiszás képviselővel nem találkozott, a nyugdíjprogramjuk kidolgozásában nem vett részt. Szerinte nem volt szerencsétlen a degressziót adóhoz hasonlítani.

Egy szigetes rendezvényen vett részt egy „ismert óellenzéki szereplő” meghívására, ahol nagyjából 10-en voltak. Ott egy, a szokásosnál visszafogottabb prezentációt tartott.

A nevével és arcképével folytatott kampányt ízléstelennek tartja. Az ATV-s nyilatkozatával kapcsolatban arról beszélt, ő semmilyen „sunyiságra” nem buzdított senkit, hosszútávú tervekről beszélt, és megerősítette, pusztán szavazóként fogalmazott többes számban.

A Fidesz két okból áshatott elő most egy egy hónappal ezelőtti interjút: annyira bejött a „Tisza-adós”, szintén megalapozatlan kampányuk, hogy úgy gondolták, itt az ideje azt fokozni, vagy szimplán még jelentősebbé tegyék a 14. havi nyugdíj bevezetését, amit Lázár János után Orbán Viktor is beígért.

Magyar Péter a 14. havi nyugdíj ígéretére úgy reagált, hogy az egy havi 80 ezer forintot kapó nyugdíjasnak évi 80 ezer forintot jelentene, míg ugyanez a nyugdíjas „a Tisza programja alapján 720 ezer forinttal többet kapna”. Magyar szeptember 23-án jelentette be a párt nyugdíjígéreteit, ami szerint a többi között 120 ezer forintra emelnék a minimálnyugdíjat, és 200 ezres SZÉP-kártyát is adnának a legszegényebb nyugdíjasoknak.