Az amerikai szankciók alatt lévő orosz Gazprom szerdán hosszas lebegtetés után bejelentette, hajlandó eladni a tulajdonrészét a NIS szerb olajvállalatban. Azt ugyanakkor egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy ki a lehetséges vevőjelölt. Arab érdeklődők mellett a szerb sajtó a Molt is lehetséges vásárlónak tekinti, de a döntésre Belgrád mellett Moszkvának és Washingtonnak is rá kellene bólintania.

A Mol mellett emirátusokbeli vevőjelölteket emlegetnek, de felmerült egy orosz hátterű amerikai befektetési társaság is.

Ha a Mol valóban beszáll – akár csak résztulajdonosként – a szerb energiavállalatba, akkor a pancsovai finomító megszerzésével tovább folytatja terjeszkedését a régióban, nagyrészt abból a profitból, amire az orosz–ukrán háborúban az olcsóbb orosz olaj most már egyetlen uniós vásárlójaként tett szert.

A lépéssel a Molban tulajdonrészes magyar állam közvetlen módon Aleksandar Vučić Szerbiáját segítené az oroszok elleni szankciók elkerülésében. De az, hogy erre nekik lesz-e módjuk, egy összetett nemzetközi háttéregyezség egyelőre bizonytalan eredménye lehet.

Szerb lapértesülések szerint a magyar–szerb tárgyalások a Mol esetleges bevásárlásáról Orbán Viktor washingtoni útja után léptek magasabb szintre, ezután vált komolyabbá a magyar érdeklődés.

A magyar kormányzati delegáció amerikai tárgyalásain a fő téma a Barátság vezetéken való olajszállítások folytathatósága és az amerikai szankciók alóli magyar mentesség volt, ám arról nem volt nyilvános tájékoztatás, hogy a szerb energiakrízis, az orosz érdekeltségek kivásárlása és egy esetleges Mol–Gazprom-deal is előkerült-e.