Ismét széles körű, főleg gazdasági és külpolitikai kérdésekkel foglalkozó közvélemény-kutatás zajlik az országban, a felmérést a Masmi Piackutató végzi. Ez egy londoni központú piackutató cég, mely honlapja szerint elsősorban Közép- és Kelet-Európában, valamint a Közel-Keleten aktív. Egy nagyon hasonló – szintén a Masmi által végzett – közvélemény-kutatásról a HVG tavasszal számolt be.

A mintegy negyedórás, telefonon végigkérdezett kérdőív a szokásos, életkorra, lakhelyre, iskolai végzettségre, és személyes anyagi helyzetre vonatkozó kérdésekkel indít. Aztán a magyar gazdaságra, Magyarország kétoldalú kapcsolataira és az orosz-ukrán háborúra vonatkozó állításokat kell értékelni egy négyfokozatú skálán.

A szintén szokásosnak tekinthető „jó vagy rossz irányba megy Magyarország” kérdés után az ország legégetőbb problémáját kell kiválasztani a következők közül: globális klímaváltozás, migráció, korrupció, amerikai vámok, ukrajnai háború, feszültségek Oroszországgal, terrorizmus, infláció, más rendszerellenes pártok befolyása, belpolitikai problémák és a tevékenysége, kínai befolyás vagy az energiabiztonság hiánya. Érdekes, hogy itt több olyan téma is előkerül, melyek egyáltalán nem részei magyar közbeszédnek (rendszerellenes pártok, terrorizmus), miközben olyan fontos témakörök, mint például a közszolgáltatások állapota, egyáltalán nem merült fel. Ez arra utal, hogy a felmérés nem magyar szereplő megrendelésére készülhetett.

Érdeklődtek arról is, milyen a magyar gazdaság jelenlegi állapota, és hogy azt ki vagy mi határozza meg leginkább (a háború Ukrajnában, a világgazdaság, az Egyesült Államok, Kína, belpolitikai problémák, a helyi önkormányzat, a migráció, a mesterséges intelligencia, az Európai Unió vagy a magyar kormány).

Belpolitikára annyi kérdés vonatkozott mindössze, hogy melyik tényező fogja leginkább befolyásolni, hogy kire szavaz a válaszadó jövő áprilisban. A lehetséges válaszok az alábbiak voltak:

• az infláció kezelése,
• a jogegyenlőség biztosítása,
• a külpolitika,
• a hagyományos családi értékek védelme,
• fellépés a bűnözéssel szemben,
• a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása,
• a bevándorlással kapcsolatos álláspont,
• korrupció,
• kormányzási képesség,
• munkahelyteremtés.

A kérdőív nagyobb része a külpolitikára vonatkozott. Értékelni kellett Magyarország viszonyát az Egyesült Államokkal, Ukrajnával, Oroszországgal és Kínával, és véleményt kellet mondani az előbbi országokon túl Izraelről, az EU-ról és a NATO-ról is. Ez utóbbival kapcsolatban az is kérdés volt, mennyire bízom abban, hogy a NATO képes megvédeni saját képességeit.

Érdeklődtek arról is, hogy Magyarországnak támogatnia kell-e Ukrajnát pénzzel vagy fegyverekkel, esetleg az Oroszország elleni gazdasági szankciók fokozásával? Illetve arról, hogy hogyan viszonyul a válaszadó Ukrajna esetleges EU-, illetve NATO-csatlakozásához.

Az egyik legaktuálisabb külpolitikai fejleménnyel kapcsolatban is volt kérdés, méghozzá az, hogy az Amerika és Oroszország között az ukrajnai háború befejezéséről folytatott tárgyalások Ukrajna vagy Oroszország számára lesz-e kedvezőbb?

Érdekes, hogy Izraellel kapcsolatos kérdések is voltak, olyanok, hogy Magyarországnak engedélyeznie kellene-e a fegyverszállításokat Izraelnek, illetve hogy a magyar kormánynak ösztönöznie kellene a palesztin állam elismerését célzó, Izrael és Gáza közötti megállapodást, és hogy többet kellene tennie Magyarországnak azért, hogy „vonják felelősségre a Hamászt az Izrael elleni erőszakért.” Izrael esetleges felelősségre vonása a Gázában elkövetett tettekért nem merült fel.

A „milyen pártra szavazna, hogyha most lennének a választások?” kérdést a legvégére hagyták.