Tavaly májusban Bécsben nyitott új üzletet a Freyja pékség, amely azzal vette ki a részét a kézművesek budapesti forradalmából, hogy elsőként specializálódott kifejezetten croissant-sütésre. A covid előtti utolsó békeévben nyílt Szövetség utcai üzlet gyorsan népszerűvé vált, annyira, hogy ezt egy második üzlet is követte Budán, ám a 2022/23-as inflációs és energiapiaci válság drasztikus mértékben visszavetette a vendéglátást Magyarországon.
„Eltűntek a helyi vásárlóink, elfogyott a pénzük, nem engedhetik meg maguknak most már. Így mára többségében turistáknak készítünk péksüteményeket, ők a vendégeink túlnyomó többsége” – mondta a Freyja alapítója és vezető pékje, Dormán Péter tavaly nyáron a 24.hu Filéző podcastjában, hozzátéve, hogy ők viszont helyi és visszajáró közönséget szerettek volna. Erre Magyarországon belátható időn belül nincs esély, ezért külföldön akartak terjeszkedni, végül Bécsre esett a választásuk.
A bécsi Freyja pont akkoriban nyitott, amikor itthon késhegyre menő viták robbantak ki arról, hogy mégis milyen alapon kérnek a „luxuspékségek” kétezer forintot egy pisztáciás croissant-ért, így még érthetőbbnek tűnt, hogy külföldön próbálkoznak. A nyitásról beszámolt a magyar és a helyi sajtó is, az viszont már csak az utóbbiból derülhetett ki, hogy a bécsi Freyja idén augusztusban csendben bezárt. Megkerestük hát Dormán Pétert azzal, hogy mégis miért ért véget ilyen gyorsan a bécsi történetük.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?