Gyanús körülmények között halt meg egy Csecsenföldről elmenekült nő Jerevánban

Ajsat Bajmuradova Csecsenföldről, Oroszország észak-kaukázusi, konzervatív muszlim köztársaságából érkezett Örményországba az SK-SOS szervezet segítségével. Elmondása szerint családja házasságra kényszerítette, folyamatosan ellenőrizte, nem engedte el otthonról, a telefonhasználatát is korlátozta. Jerevánban levágatta a haját, nem hordott a fejkendőt, aktív volt az Instagramon, barátainak azt mondta, „végre levegőhöz jut”.

A BBC-nek nyilatkozó ismerősei szerint Ajsat szakított azzal a gyakorlattal, hogy a menekülő csecsen nők álnéven, teljes inkognitóban élnek: ismerkedett, bulikba járt, „normális életet” akart. Családja előbb próbálta hazacsalogatni, majd – az SK-SOS beszámolója szerint – kitagadta, közölve vele: „Nem vagy többé a lányunk, a feleségünk. Nem nyúlunk hozzád, de te se nyúlj hozzánk.” A rokon ugyanakkor a helyi sajtónak tagadta, hogy közük lenne a halálához.

Ajsat a halála előtt egy magát dagesztáninak mondó nővel barátkozott össze, akit online ismert meg, és aki később Örményországba utazott, majd bulikra hívta őt, a halála éjszakáján is vele volt. Biztonsági kamerák felvételein látható, hogy a nő és egy férfi együtt távoznak abból az épületből, ahol később a holttestet megtalálták. Egy orosz Telegram-csatorna szerint a férfi csecsen származású, a független Agentsztvo oknyomozó oldal egy Ramzan Kadirov csecsen vezérhez közel álló üzletember rokonaként azonosította.

A csecsen hatóságok tagadják, hogy közük lenne az ügyhöz, és „terrorista információs támadásnak” minősítették a gyanúsításokat. Egyben támadták azokat a civil szervezeteket is, amelyek a régióból menekülő nőket segítik, azt állítva, hogy „rombolják a családi hagyományokat”. Az örmény hatóságok annyit közöltek, hogy két – meg nem nevezett – személyt vizsgálnak a gyilkossággal összefüggésben, de részleteket nem árultak el.

Jogvédők régóta „állam az államban” jellegű, személyre szabott hatalmi rendszerként írják le Csecsenföldet, ahol Ramzan Kadirov vezető iránti lojalitás gyakran felülírja a jogszabályokat és az intézményi kereteket. Dokumentáltak eltűnéseket, kínzást, kivégzéseket, több, külföldre menekült csecsent is megöltek az elmúlt években.

Az Európai Unió szigorodó migrációs szabályai és az oroszokkal szembeni vízumkorlátozások miatt a csecsen menekültek számára a Dél-Kaukázus – elsősorban Örményország és Grúzia – maradt a legkönnyebben elérhető útirány. Ez azonban korántsem biztonságos: a nyáron egy másik fiatal nő, a 24 éves Laura Avtorhanova grúziai menedékhelyét is megtalálta egy rokonaiból álló csoport, akik vissza akarták kényszeríteni Oroszországba. Ő végül rendőri védelem mellett maradhatott Grúziában.