Az amerikai hadügyminiszter, Pete Hegseth egy szeptember 2-i támadás során azt adta parancsba, hogy mindenkit öljenek meg egy karibi, feltételezett drogcsempész hajón, majd amikor az első rakétatámadást két férfi túlélte, őket is felrobbantották, számolt be róla a Washington Post.

Minél tovább követte az amerikai felderítő repülőgép a venezuelai hajót, annál biztosabbak lettek a parancsnoki központokban figyelő hírszerző elemzők abban, hogy a fedélzeten lévő 11 ember kábítószert szállít.

Pete Hegseth hadügyminiszter szóbeli utasítást adott, két, az akciót közvetlenül ismerő személy szerint. „Az volt a parancs, hogy mindenkit meg kell ölni” – mondta egyikük.

Ekkor egy rakéta csapódott be Trinidad partjai közelében, eltalálta a hajót, és orrától a tatjáig lángba borította. Perceken át figyelték a parancsnokok a drón élő felvételein, ahogy az égő hajó sodródik. Amikor a füst oszlani kezdett, sokkoló látvány fogadta őket: két túlélő kapaszkodott a füstölgő roncsba.

A különleges műveleti parancsnok, aki a szeptember 2-i támadást felügyelte, második csapást rendelt el, hogy eleget tegyen Hegseth utasításának, közölték az ügyet ismerők. A két férfit a vízben érte a találat, mindketten meghaltak.

Hegseth parancsa — amelyről eddig nem számoltak be — újabb dimenziót ad a drogcsempészek elleni kampánynak. Néhány jelenlegi és volt amerikai tisztviselő, valamint háborús jogi szakértő szerint a Pentagon halálos műveletei — amelyek eddig több mint 80 ember halálát okozták — jogszerűtlenek lehetnek, és később büntetőjogi felelősségre vonásnak tehetik ki azokat, akik közvetlenül részt vettek bennük.

A feltételezett csempészek nem jelentenek közvetlen, azonnali fenyegetést az Egyesült Államokkal szemben, és nincsenek „fegyveres konfliktusban” az USA-val, ahogyan azt a Trump-adminisztráció megpróbálta beállítani. Mivel a két fél között nincs valódi háború, bármelyik személy megölése a hajókon „gyilkosságnak minősül”, mondta Todd Huntley, egykori katonai jogász, aki hét éven át adott tanácsot a Különleges Műveleti Erőknek.

Huntley szerint még ha az Egyesült Államok háborúban állna is a csempészekkel, akkor is egy olyan parancs, amely minden hajón lévő személy megölését írja elő, még a harcképtelenékét is, „lényegében azt jelentené, hogy nem adnak kegyelmet, ami háborús bűncselekménynek számítana”.

A jelentés hét, a szeptember 2-i csapást és a teljes műveletet ismerő személy beszámolóin alapul.

A Pentagon szóvivője, Sean Parnell nem kívánt válaszolni Hegseth utasításával és a művelet további részleteivel kapcsolatos kérdésekre, beleértve a Különleges Műveletek részvételét is.
„Ez az egész narratíva teljes mértékben hamis” – írta közleményében. „A folyamatban lévő műveletek, amelyek célja a narcoterrorizmus felszámolása és a haza védelme a halálos drogoktól, elsöprő sikerrel jártak.”

A támadást a SEAL Team 6, az elit terrorellenes egység hajtotta végre, négy, az ügyet közvetlenül ismerő személy szerint, akik a műveletek érzékeny jellege miatt névtelenséget kértek.

A források elmondása szerint a műveletet irányító parancsnok, Frank M. “Mitch” Bradley tengernagy egy zárt konferenciahíváson azt mondta, hogy a túlélők továbbra is „jogos célpontok”, mert elméletileg felhívhatnak más csempészeket, hogy mentsék ki őket és a rakományt. Bradley volt az, aki elrendelte a második csapást, hogy teljesítse Hegseth utasítását, miszerint mindenkit meg kell ölni.

A támadás napján Donald Trump elnök közzétett egy rövidített, 29 másodperces drónmegfigyelési videót a támadásról, ugyanakkor a felvétel nem tartalmazza a túlélők elleni második csapás képsorait.

A szeptember 2-ai első csapás óta a Pentagon legalább 22 másik hajót támadott meg — köztük egy félig merülőt — a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti részén, és 71 feltételezett drogcsempészt ölt meg, állítják tisztviselők és a The Washington Post által látott belső adatok.

Két pénteki közösségimédiás bejegyzésben — a jelentés megjelenése után — Hegseth látszólag elismerte a döntést, azt írva, hogy „ezek a rendkívül hatékony csapások »halálos, kinetikus csapásokként« vannak tervezve”. Megvédte az akciókat, mondván, hogy azok „az amerikai és a nemzetközi jog szerint is jogszerűek”.

A szeptember 2-i csapás idején Bradley a Különleges Műveleti Egyesített Parancsnokságot (Joint Special Operations Command, JSOC) vezette, amely a hadsereg legérzékenyebb és legveszélyesebb műveleteiért felel, gyakran a CIA megfelelő egységeivel együttműködésben. Azóta Bradleyt előléptették, és ő vezeti az Amerikai Különleges Műveleti Parancsnokságot (U.S. Special Operations Command), a JSOC felettes szervezetét, amely a hadsereg elit egységeit felügyeli.

A SEAL Team 6, hivatalos nevén a Haditengerészeti Különleges Hadviselési Fejlesztési Csoport (Naval Special Warfare Development Group), a JSOC irányítása alatt végezte az információgyűjtést és célkijelölést ehhez a támadáshoz és több másikhoz, állította két forrás.

A források szerint a szeptemberi csapás után megváltoztatták a protokollokat, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a feltételezett csempészek mentése, ha túlélik a támadást. Nem világos, ki rendelte el a protokoll módosítását, és pontosan mikor lépett életbe.

Az viszont biztos, hogy valami változott. Egy október 16-i, Atlanti-óceánon végrehajtott csapásban, amely két ember halálát okozta, két másik férfit elfogtak, majd visszaszállították őket Kolumbiába és Ecuadorba. Az október 27-én, a Csendes-óceán keleti részén négy hajó ellen végrehajtott sorozatos csapásokban 14 férfi halt meg, egy feltételezett túlélőt pedig a mexikói parti őrségre bíztak, hogy kimentse. A holttestet soha nem találták meg.