„Igen, egy intoleráns fasz voltam veled akkor, és nem ezt érdemelted, és senki sem érdemli meg, hogy semmibe vegyék a saját akaratát!”

Ezt az üzenetet 2022 őszén* kapta R., a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik hallgatója attól a férfi ismerősétől, aki egy nappal korábban megerőszakolta őt az egyetem kollégiumában. R. feljelentést tett a férfi ellen.

(Frissítés 11.30, 14:20 – A BRFK tájékoztatása szerint az eset augusztusban történt.)

Három és fél évvel később, november 19-én azonban a bíróság felmentette a férfit, hiába a beismerő üzenete, a véres bugyi és a használt óvszer. Az eljárás alatt R. hagyta el a kollégiumot, és R. kérvényezett egyéni tanrendet, nehogy újra össze kelljen futnia a férfival, aki azóta már le is diplomázott. Az ügyészség nem fellebbezett az ítélet ellen.

„Minden létező intézmény által elárulva érzem magam.”

Ezt az ítélet után mondta R., akinek a történetéről először november 20-án hallhatott a széles nyilvánosság, miután a hallgató ügyét 2022 őszén felkaroló nőjogi aktivista, Mérő Vera megírta az ítélethez vezető utat. Fontos hangsúlyozni, hogy az áldozat nyilvánosan eddig csak Mérőn keresztül kommunikált, így a legtöbbet az ügyéről Mérő tolmácsolásából lehet tudni.

Ennek a történetnek az egyik kulcspontja, hogy az ügyészség nem szexuális erőszak, hanem szexuális kényszerítés miatt emelt vádat. Ahogy azt R. jogi képviselője, Keviczki István a HVG-nek elmondta, a kényszerítés kisegítő tényállását akkor használják, amikor nem történt fizikai erőszak, hanem más jellegű fenyegetés érte az áldozatot. Mérő elmondása szerint R. hosszasan kérlelte a férfit, hogy hagyja abba, az azonban folytatta az erőszakot.

Az ügyre a hallgatóság gyorsan reagált: hétfőre néma demonstrációt szerveztek az egyetem elé, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) pedig fórumot hirdetett, amin részt vett az egyetem vezetősége is. A fórumon a vezetőség szikár, jogi nyelvezetű védekezése és felelősségének hárítása széles körben felháborodást keltett a hallgatóság körében, akik közül többen gerillakiállítást szerveztek az egyetemre, miközben folytatódtak a demonstrációk és az egyeztetések. Az ügy szimbóluma lett a véres lepedő, ami több magyar egyetem épületében is megjelent a napokban.

Több hallgatóval is beszéltünk, hogy mit lehetett korábban tudni az ügyről, és mi vezetett a mostani tiltakozásokig.

Mi történhetett 2022-ben?

Mérő cikke szerint az akkor 21 éves R. 2022 nyara után tért vissza a kollégiumba. Egy este fejfájáscsillapítót kért férfi ismerősétől, majd lefeküdt, és jelezte, hogy már nincs szüksége a gyógyszerre. A férfi azonban egy buliból hazatérve hajnalban benyitott a hallgató szobájába, és megerőszakolta R.-t, annak ellenére, hogy a nő könyörgött és sírt a fájdalom miatt. A férfi már másnap megírta a cikk elején idézett, beismerésként felérő üzenetet. R. később kórházba ment kivizsgáltatni magát és látleletet felvetetni. A használt óvszerrel és a véres bugyival pedig a rendőrségre ment. A kórházban azonban R. állítása szerint nem voltak hajlandók megvizsgálni, ahogy a rendőrségen sem vettek fel jegyzőkönyvet.

R. ezután kérte Mérő segítségét. A nőjogi aktivista szerint a rendőrség és a kórház azután kezdte el komolyan venni R. ügyét, hogy megtudták, kapcsolatban áll vele. Kérdéseket küldtünk a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK), hogy valóban ignorálták-e R. megkeresését, és ha igen, miért.

(Frissítés 11.30, 14:20 – A BRFK tájékoztatott, hogy először augusztus 19-én kaptak feljegyzést az esetről, 22-én kiegészítést rendeltek el, de nyomozást csak szeptember 2-án rendeltek el "szexuális kényszerítés bűntett gyanúja miatt". A gyanúsítottat először 2023. augusztus 16-án, tehát nagyjából egy évvel az eset után hallgatták, majd október 30-án adták át az iratokat vádemelési javaslattal az ügyészségnek.)

Mérő volt az, aki az ügyet jelezte az egyetemnél. A 444 birtokába jutott akkori belső levelezés alapján 2022. szeptember 23-án Mérő megkereste az egyetem egyik oktatóját, aki továbbította az ügyet az egyetem vezetősége felé. Az egyetem vezetése még aznap feljelentést tett a VIII. kerületi Rendőr-főkapitányságon. A következő héten az egyetem vezetősége megvitatta a történteket, és arra jutottak, hogy az ügy meghaladja az intézmény hatáskörét. A rendőrségi fellépés után – írták – korlátozottan tudnak csak cselekedni, de kérték, hogy az iskolapszichológus vegye fel a kapcsolatot R.-rel, és segítsen a trauma feldolgozásában. R. végül más pszichológustól kért segítséget.

„Ameddig a hatóság nem intézkedik egy ilyen bűnügyben, nekünk nincs jogunk egyetlen érintettel szemben sem semmilyen intézkedést tenni, sem semmilyen módon diszkriminálni. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme” – állt az ülés után írt egyik emailben.

Ez volt, és a mai napig ez az egyetem vezetőségének érvelése az üggyel kapcsolatban. Bár voltak oktatók, akik nem engedték vizsgára jelentkezni a férfit, később pedig volt óra, ahonnan kitiltották. Őket a vezetőség többször is felszólította, hogy amíg nem születik ítélet, addig nem diszkriminálhatják a hallgatót. Egy ilyen eset után a férfi szülei számon kérték a vezetőséget, akik a rendőrséghez fordultak, mire kiderült, hogy csak a nyomozás végeztével fogják gyanúsítottként kihallgatni a férfit, addig nem is szólnak neki az eljárásról. A férfi a feljelentés idején ráadásul Erasmuson volt egy évig, így nem tudott a helyszínen eljárni az ügyében. Csakhogy eltelt három és fél év, őt nem érte retorzió, ráadásul a bíróság fel is mentette.

A vezetőség nem vállal felelősséget

A történtek után három évvel meghozott november 19-i felmentés után született Mérő posztja, ami gyorsan bejárta a közösségi médiát, ráadásul kiemelt figyelmet kapott, mivel nőjogi szervezetek november 25-én tartottak felvonulást a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából. Hétfőn és kedden több száz MKE-s hallgató tartott néma demonstrációt, hogy felhívják a figyelmet R. ügyére. A hallgatók és a közéleti szereplők az erőszaktevőn kívül két szereplőt hibáztattak:

Az államot, amely nem volt képes időben és érdemben reagálni az ügyre, és olyan törvények szerint működik, amelyek alapján a férfit felmenthették. Valamint az egyetemet, amely szerintük nem tett semmit az áldozat védelmének érdekében.

Az egyetem vezetősége a november 25-i fórum napján két közleményt is kitett. A fórum előtti posztban visszautasították „azokat az állításokat, hogy az egyetem ne tett volna semmit az ügyben”. Részletes tájékoztatást ígértek az üggyel kapcsolatban tett lépésekről, ekkor küldték el a 2022-es levelezést a HÖK-nek, aki továbbította azt a hallgatóságnak. Emellett jelezték, hogy bár az egyetemi szabályzat szerintük több eszközzel is garantálja a hallgatók biztonságát, nyitottak a szabályzat közös újragondolására.

„Szükségesnek tartjuk helyén tisztázni azt a kérdést, hogy a mostani felháborodás oka valójában egy, a hatályos jogszabályokon alapuló konkrét bírósági ítélettel való egyet nem értés, és nem az egyetem konkrét ügyben hozott intézkedései.”

Erről az álláspontról a fórum alatt és után sem mozdult el a vezetőség. Egy forrásunk szerint erre számítani lehetett, többek szerint azonban az egyetem felháborítóan szikár és részvéttelen módon kommunikált és bújt a szabályos eljárás mögé. „Hiába jártak el szabályosan, amin R. átment, az igazságtalan volt” – mondta az egyik hallgató, ami jól összefoglalja a helyzetet: bár látszólag minden jogszerűen történt, az egyetemi szabályzat, illetve Magyarország törvényei cserben hagytak egy áldozatot. A felháborodás a fórum után csak nőtt a hallgatók körében.

A hatályban lévő magyar törvények miatt Mérő indított petíciót Lex „R.” névvel, amit péntekig közel 22 ezren írtak alá. „A javaslat célja egyértelművé tenni a magyar jogban, hogy szexuális cselekményt csak akkor lehet beleegyezéssel történőnek tekinteni, ha ahhoz a másik fél szabadon, kényszer nélkül, világosan és egyértelműen hozzájárult” – olvasható a leírásban.

Az egyetemi szabályzatról a vezetőség a fórum után azt írta: „Az egyetem a fórumon elmondottaknak megfelelően vállalja, hogy azonnali lépéseket tesz annak érdekében, hogy a hatályos szabályainak felülvizsgálata, módosítása és szükség szerinti kiegészítése eredményeként a hallgatók biztonságát és biztonságérzetét növelje.”

A hallgatókkal beszélgetve, és a közösségi médiás posztokat olvasva az a kép rajzolódik ki, hogy az egyetem vezetősége látványosan nem volt hajlandó felelősséget vállalni, bocsánatot kérni vagy elismerni a szabályzat hiányosságait. Egyesek szerint az sem segített, hogy a fórumon részt vett Mérő is, aki bár sok kérdésben jogosan kérte számon a vezetőséget, azok Mérő stílusa miatt még inkább védekező pozícióba kényszerültek. Több hallgató szerint az oktatók privátban is hasonlóan védekeznek és politikai támadásoktól félnek.

Nem segített a helyzeten, hogy miután a hallgatók egy része gerillakiállítással akart demonstrálni az egyetem aulájában, az egyetem egyszerűen lelakatolta az aula bejáratát, és semmit nem kommunikált az ügyről – holott, mint megtudtuk, egy már előre leszervezett, készülőben lévő kiállítás miatt nem akarták odaadni az aulát.

A hallgatók maguk próbálják kezelni a helyzetet

Bár az egyetem hallgatóinak egy része korábban is hallott pletykákat az esetről, többen nem érezték magukat elég tájékozottnak ahhoz, hogy cselekedjenek is, illetve a bírósági eljárás miatt nem is érezték szükségességét. A legtöbben, így a HÖK – kérdésünkre adott válasza szerint – is Mérő posztjából értesültek az ügyről. A HÖK a fórum után bocsánatkérést, belső vizsgálatot követelt a vezetőség részéről. Kérték továbbá az intézményi protokoll kidolgozását minden szexuális erőszak esetén történő eljárásra, illetve minden más etikai vétség esetére is.

Az egyetem hallgatói részéről számos más kezdeményezés is indult az ügy feldolgozására: Mérő szerint R. tud egy másik hallgatóról, akivel hasonló eset történt, illetve az ügyben Instagramon aktív Farkas Alíz hallgató is arról posztolt, hogy tudomására jutott több hasonló történet. Azóta a Patent és a Nane nőjogi szervezetek átvették az érintettek történeteinek anonim összegyűjtését, de az egyetem hallgatói létrehoztak egy felületet, ahova anonim módon lehet jelezni a hasonló történeteket. Ezeket offline, az iskola falain belül akarják terjeszteni, hogy felhívják a figyelmet a visszaélésekre, de hozzáteszik, hogy így akár az elkövetők is láthatják majd a történeteket.

Létrejött ezen kívül egy Képzősök Fóruma nevű oldal, ahol egykori és aktív hallgatók írhatják alá a HÖK követeléseinek listáját. Az oldal cenzúrázatlan kommunikációt, az intézménytől független felületet ígér.

A képzősök, akár csak a tanárok, megosztottak az ügy helyes kezelésével kapcsolatban. Vannak, akik erősebb számonkérést követelnek az egyetem irányába, és vannak, akik szerint az egyetem hibáztatása csak eltereli a figyelmet az áldozat esetéről, illetve a magyar jogrend súlyos hiányosságairól. Egy konklúzió azonban levonható: egy nőt megerőszakoltak, az egyetem pedig úgy ítélte, hogy ez az ő hatáskörét már meghaladja, a magyar törvények azonban képtelenek voltak megvédeni a traumatizált nőt, a végén pedig még a bíróság is képtelen volt igazságot szolgáltatni az áldozat számára.