A magyar gazdaság teljesítménye már évek óta stagnál, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendre a szomszédos orosz-ukrán háborúra és a német gazdaságra szokott fogni. Tetézve a bajokat, Nagy szerint a németek ráadásul hazaárulást követnek el, mert nem dotálják az autóiparukat, hogy azt megvédjék a kínaitól. Hogy mennyire más tényezők okozzák a magyar gazdaság problémáit, az világosan látszik a tagállamok rangsorából. Bár egy hónappal ezelőtt is már rendelkezésre állt 14 tagállam harmadik negyedéves gazdasági teljesítménye az Eurostat oldalán, most már van friss, teljes lista is.

És bár egy hónappal ezelőtt még talán lehetett némi remény arra, hogy a hiányzó 13 tagország rosszabbul teljesített a magyarnál, ez mostanra elszállt. Ezáltal Nagy időről időre elismételt magyarázkodását is könnyű megcáfolni, vagy legalábbis ellensúlyozni.

A Központi Statisztikai Hivatal keddi közlésével egyébként megerősítette az első becslés számait, vagyis negyedéves alapon stagnált, míg éves viszonylatban 0,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. A részletes adatokat megnézve egyébként egyáltalán nem látszanak a kilábalás jelei.

Ha a negyedéves teljesítményt nézzük, akkor a magyar gazdaság stagnálása a negyedik legrosszabb teljesítmény a tagállamok sorában. Ennél rosszabbra Írország (-0,1 százalék), Románia (-0,2 százalék) és Finnország (-0,3 százalék) volt képes, miközben egyébként a Nagy által rendre emlegetett német gazdaság szintén stagnálni tudott.

A magyar gazdaságnál még nagyobb mértékben beágyazott a német gazdaságba a cseh, amely szinte az EU egyik legjobbját mutatta a harmadik negyedévben a 0,8 százalékos növekedéssel. A háborúnak szintén kitett Lengyelország is ugyanilyen mértékű növekedésre volt képes három hónap alatt. Még a magyar gazdasághoz nagyon hasonló szerkezetű, és Németországgal szintén szorosabb kapcsolatokat ápoló Szlovákia is 0,3 százalékkal tudott bővülni.

Nem változik ez a kép akkor sem, ha az éves bázisú változásokat nézzük. A magyar 0,6 százalékos növekedés a harmadik legrosszabb volt, mögénk a német gazdaság került 0,3 százalékos bővüléssel és a finn gazdaság 0,7 százalékos zsugorodással.

Ezzel párhuzamosan

• a szlovák gazdaság 0,9 százalékkal tudott nőni,
• a cseh 2,8-cal,
• a lengyel pedig az EU harmadik legjobb teljesítményét nyújtva 3,7 százalékkal növekedett.

Pedig rájuk is hatással van az orosz-ukrán háború és szoros kapcsolatuk van a német gazdasággal is. A magyar gazdaság problémái tehát nem elsősorban ebből fakadnak, sokkal inkább a folyamatosan megboruló költségvetésből, az uniós pénzek hiányából, a kormányzat piaci beavatkozásainak negatív hatásaiból, illetve a költségvetési politika teljes kiszámíthatatlanságából.