Esztergomban találkoztak a Visegrádi négyek államfői, akik a Szent Adalbert Rendezvényközpontban tartott megbeszélés után külön-külön értékelték az elhangzottakat. Karol Nawrocki lengyel elnök ugyebár azt követően vett részt a találkozón, hogy előzőleg lemondta az Orbán Viktorral tervezett megbeszélését, válaszul Orbán moszkvai útjára.

Nawrocki most se hagyta ki beszédéből az Oroszország jelentette veszélyt, és többek között arról is beszélt, hogyan lehetne Lengyelországon keresztül, a tengeri kapcsolatot kihasználva gázszállítást biztosítani az Egyesült Államokból. Tisztában vannak azzal, hogy ennek versenyképes ajánlatnak kell lennie, amely segíti a partnerséget - húzta alá a lengyel elnök, hozzátéve: az a cél, hogy az orosz „hatást” korlátozzák Európában, ami valamennyi tagállam biztonsága szempontjából is fontos. Aláhúzta:

Az energiafüggetlenség is a szuverenitás kifejezése.

Nawrocki beszélt arról is, hogy az Orosz Föderáció hibrid háborút folytat, támadja az infrastruktúrát és az orosz szolgálatok Európában és Lengyelországban is különféle tevékenységeket végeznek. Hamisnak nevezte azt a meggyőződést, hogy a háború csak Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus. Kifejezte azt is, hogy csakis az Amerikai Egyesült Államok erős jelenléte tudja a biztonságot garantálni és biztosítani az orosz veszély elleni védelmet. A transzatlanti szövetség építése az egész visegrádi csoport érdeke mind a katonai védelem, mind az energetikai biztonság szempontjából – mondta Nawrocki, kiemelve, hogy e téren közös az álláspont.

A lengyel elnök aztán olyan témákat is szóba hozott, amelyekben nagyobb volt az egyetértés, így az EU klímapolitikáját, mely elé „mindannyian aggodalommal tekintenek”, továbbá arról is beszélt, hogy meg kívánják óvni a migrációtól a államaikat.

Peter Pellegrini szlovák államfő már kevesebb konkrétumot mondott: amellett, hogy kollégáihoz hasonlóan ő is fontosnak tartja a V4-ek együttműködését, arról beszélt, hogy az európai versenyképesség szempontjából az egyik legnagyobb problémának a magas energiaárakat tartja, és szerinte nagyon gyorsan hatékony utat kellene találni az árak csökkentéséhez, mert a gyártók más országba fogják áthelyezni a termelést. A klímavédelem területén azt tartotta fontosnak, hogy a visegrádi országok érvényesíteni tudják érdekeiket az EU-ban, hogy jobban figyelembe vegyék a régiók igényeit, például a kvótákkal kapcsolatban.

Kitért arra, hogy a mesterséges intelligencia lehet az egyik leghatékonyabb eszköze a termelékenység növekedésének. Hangsúlyozta, a visegrádi országok az energiakapacitásaik miatt kiváló helyszíneik lehetnek az olyan MI-vel kapcsolatos további beruházásoknak, mint az adatközpontok.

Petr Pavel cseh államfő a biztonságpolitika területén eltérő nézőpontokkal összefüggésben azt tartotta fontosnak, hogy ezeket az álláspontokat az országok megbeszéljék. Beszélt arról is, hogy a visegrádi országok nem csupán kritikusai annak, ami az Európai Unióból és főleg az Európai Bizottságtól érkezik feléjük. Akaratuk is van arra, hogy ezeket a problémákat hatékonyabban megoldják úgy, hogy a megoldások a visegrádi országok igényeinek jobban megfeleljenek – mondta, jelezve, mindehhez további partnereket is keresnek az EU-ban.

A cseh államfő elmondta, a megbeszélésen szóba került, mit tehetnének annak érdekében, hogy a visegrádi országok oktatási rendszerei adaptálódjanak a mesterséges intelligenciához. Kifejtette, a mi oktatási rendszereink még mindig a régi modelleken alapulnak és nem alkalmazkodtak ahhoz, hogy a fiatal generációt elsősorban gondolkodni kellene tanítani, nem pedig arra, hogy különböző adatokat megjegyezzen, megtanuljon.

Sulyok Tamás is sokat hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, ezenkívül arról beszélt, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia történelmi jelentőségű átalakulást hozott, ám a digitális korszak egyik legfontosabb értéke az emberi méltóság védelme. Közös cél, hogy a mesterséges intelligencia ne alakítsa át az emberek életét vagy értékeit, hanem támogassa azok kiteljesedését – mondta a magyar államfő. (via MTI, Telex)