Egészen pontosan miért mentette fel Bátonyi Péter kormányfőtanácsost az Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly november 24-én - próbálta kitartóan megtudni a Fővárosi Törvényszék bírája a minisztérium jogi képviselőitől a szerdán elindult munkaügyi perben. Ekkor a tárgyalás második órájának a végén jártunk, és már tényleg sokszor kérdezett rá a bíró, hogy pontosan mi volt a kirúgás alapja.

Bátonyi Péter volt az a műemlékvédelmi szakember, aki 2024. novemberben a Partizánnak nyilatkozva, a nevét és arcát is vállalva azt mesélte el konkrét példákon keresztül, hogy a műemlékvédelmi rendszernek hogyan lett a célja a műemlékek védelme helyett a jól bekötött vállalkozók kiszolgálása, mozgatója pedig az „akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom”. Bejelentette azt is, hogy hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő országos főépítész, a terület új gazdája, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.

És vele történt meg az is, hogy a minisztérium az interjú megjelenését meg sem várva, pusztán az interjú beharangozója alapján azonnali hatállyal felmentette.

Erről a beharangozóról van szó, ami november 24-én jelent meg. (Magát az interjút csak három nappal később, november 27-én publikálta a Partizán. Bátonyi ekkor már nem léphetett be a munkahelyére.)

A ma elindult munkaügyi per tárgya éppen az, hogy a Partizán előzetese elég indok-e Bátonyi elküldéséhez. (Bátonyinak először a Közszolgálati Döntőbizottságnál kellett panaszt tennie a felmentése miatt. A KDB úgy döntött májusban, hogy a minisztérium jogszerűen járt el, amikor érdemtelenség miatt megszüntette Bátonyi jogviszonyát. Ezután fordult a bírósághoz a felmentett kormányfőtanácsos.)

A munkaügyi perben eljáró bíró azt próbálta tisztázni, hogy Bátonyit azért küldték-e el, mert engedély nélkül nyilatkozott vagy azért, amit nyilatkozott. Utóbbi azért teszi némileg komplikálttá a dolgot, mert Bátonyi felmentésekekor a félórás beszélgetés még nem is került nyilvánosságra. A bíró szerint a munkaügyi perben kizárólag azt lehet figyelembe venni, ami Bátonyi felmentéséig elhangzott, vagyis az előzetest, abból is csak azt a részt, amit Bátonyi mond, nem azt, amit a Partizán állított vagy tett hozzá a kormányfőtanácsos szavaihoz.

A minisztériumot képviselő jogászok szerint az, hogy Bátonyi a belső szabályzatot megsértve nyilatkozott, még nem lett volna elég ok az azonnali felmentéséhez. Azzal vált érdemtelenné a további munkavégzésre, hogy a minisztérium jó hírnevét és a közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan romboló nyilatkozatot tett.

Arra a kérdésre, hogy miért lépett azonnal a minisztérium, és küldte el még az interjú megjelenése előtt Bátonyit, a jogászok azt mondták, hogy az interjú megjelenése előtt a Partizántól kaptak kérdéseket, „ez alapján az államtitkárság tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a teljes interjú milyen témákat fog érinteni", illetve „nem arról van szó, hogy mindenki kéztördelve várta, hogy mi fog lemenni az adásban”. (A Partizán által küldött kérdésekben nem szerepelt Bátonyi neve, és az sem derülhetett ki, hogy csak ő szólal-e meg a három nappal később megjelenő interjúban.)

A minisztériumot képviselő jogászok azt is mondták, hogy már az előzetesben elhangzottakra is reagált az államtitkár, hazugságnak nevezve azt. Sőt, ez alapján még az sem volt biztos, hogy egyáltalán lemegy-e ezek után az interjú. De ha nem ment volna le a teljes beszélgetés, már az is elég lett volna, ami az előzetesben elhangzott. Volt még egy olyan gondolatmenete is a jogásznak, hogy ő azt tanulta a büntetőjogban, hogy ha egy halottba belelőnek még öt golyót, az már nem minősül emberölésnek, elég azt egyszer elkövetni (ez lett volna az előzetes), vagyis nem kellett még öt további állítás a későbbi interjúban, ami rombolja a minisztérium és a hatóságok jó hírét és a közbizalmat.

Bátonyi maga az első tárgyalási napon még nem kapott szót, egyáltalán az is kérdéses volt, szükséges-e, hogy meghallgassa a bíróság, végül a minisztérium kérte, hogy ez történjen majd meg. A volt kormányfőtanácsost képviselő Helsinki Bizottság jogásza, Szekeres Zsolt azt a szempontot is beemelte az ügybe, hogy Bátonyi nem bosszúból vagy önös érdekből, hanem közérdekből cselekedett, amikor leleplezte a kormány kártékony intézkedéseit. Márpedig a közérdekből leleplező bejelentők védelmére EU-s jogszabályok születtek, ezek egy részét a hazai jogrendbe is átültették.

Mindezt a tárgyalás előtt így fogalmazta meg Szekeres:

„Azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Bátonyi Péter az egész ország érdekében cselekedett, amikor végső elkeseredettségében a nyilvánossághoz fordult a jogellenes, korrupt műemlékrombolások megállítása érdekében. Mégis ő veszítette el a munkáját, nem pedig azok, akik felelősek voltak az épített nemzeti örökségünk elherdálásáért. Most a bíróságon segítünk neki, hogy megvédhesse igazát”

A bíróságon ezt a részt jogászi terepen vívták meg, a minisztériumot képviselők szerint Bátonyinak meglett volna a lehetősége, hogy megfelelő belső fórumokon jelezze a panaszait, de ezt nem tette meg, illetve más, külső csatornákon álnéven jelezte a problémáit. Ráadásul - érveltek a minisztérium nevében - a rendőrséghez is fordulhatott volna, sőt kötelessége lett volna, ha bűncselekményt tapasztalt, de erre évekig nem került sor. (Fontos megjegyezés: miután Bátonyi közölte, hogy feljelentést tesz, Lázár minisztériuma őt jelentette fel hivatali visszaélés és hamis vád miatt.)

A tárgyalás egy másik pontján ugyanezek a jogászok úgy beszéltek Bátonyiról, hogy köztudott volt róla házon belül, hogy „nagyon szuverén véleménnyel rendelkezik a minisztériumban a műemlékvédelmi kérdésekről", és gyakran elfordult, hogy „véleményét ventilálta a munkakörnyezet felé”, amit vagy elfogadtak vagy nem, de „a szuverén véleménynyilvánítását soha senki nem korlátozta”.

A minisztériumi jogászok szerint egyébként Bátonyi maga ismerte el egy Telexnek adott nyilatkozatban, hogy számított arra, hogy amit tesz, annak milyen következménye lesz. Bátonyi valóban nyilatkozott a Telexnek, már a kirúgása után, mégpedig azt, hogy nem lepődött meg a minisztérium lépésén, de a jogásza szerint ez nem jelenti azt, hogy elismerte: jogszerű volt a felmentése.

Mindezt majd Bátonyi is elmondhatja, de csak a legközelebbi tárgyaláson, ami viszont csak jövő áprilisban lesz, pár nappal a választások előtt. Akkor a bíróságon közösen nézik majd meg a Partizán előzetesét, hogy mit is mondott pontosan abban a kormányfőtanácsadó, ami alapján már az interjú sugárzása előtt kirúgták. A Bátonyi kirúgására adott reakciók miatt egyébként az Építési és Közlekedési Minisztériumból több műemlékvédelmi szakértő is távozni kényszerült.