A 2025-ös 2421 milliárd forint után jövőre 120 milliárddal több, 2541 milliárd forintos nettó devizakibocsátással számol az Államadósság Kezelő Központ, hangzott el szerdán az ÁKK és az NGM közös sajtótájékoztatóján. A nettó forint kibocsátás viszont 376 milliárddal csökkenhet, de úgy, hogy a lakosságtól az idei 842 milliárd forint után 1000 milliárdos nettó finanszírozásra számít az ÁKK.
Kisgergely Kornél államtitkár azt mondta, hogy 2025-ben és 2026-ban is 5 százalékos lehet a GDP-arányos hiány, ami pénzforgalmi szemléletben 5055, illetve 5445 milliárd forintos deficitet jelenthet. A gazdasági tárca várakozásai szerint az elsődleges egyenleg mégsem lesz nullszaldós – ami korábban a kormány célja volt – idén a GDP 1,1 százaléka, jövőre 1,2 százaléka lehet az elsődleges egyenleg hiánya.
A magyar állam az uniós SAFE-hitelből – amit egyébként nem szavazott meg – 17,4 milliárd eurót igényelt, amely meghaladja a számunkra előzetesen megállapított 16,2 milliárd eurós összeget. Az államtitkár szerint ennek a hitelnek köszönhetően 2 százalékponttal olcsóbb finanszírozást tud a kormány elérni, mint ami eddig rendelkezésre állt.
Arról, hogy ezt a hitelt is veszélyeztethetik jogállamisági szempontok, a Portfólió tudósítása szerint azt mondta Kisgergely: Vannak azzal kapcsolatos kezdeményezések, hogy a SAFE-hitel is a jogállamisági feltételekhez legyen kötött, de „eddig mindig azt a választ kaptuk az Európai Bizottságtól, hogy nem terveznek ilyet”, és a kormány nem számít arra, hogy ezt bevonnák a kondicionalitási eljárás alá.