A Fővárosi Törvényszék közérdekű bejelentés és a médiában megjelent tartalmak alapján integritási vizsgálatot folytatott, melynek eredményeként a bírákat és a törvényszéket ért külső támadásokra figyelemmel feljelentést tett személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen – írják közleményükben.

„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék.”

Bár nem nevesítik, a feljelentés azzal lehet összefüggésben, hogy november elején kiderült, a Tisza Világ alkalmazást bírók is letölthették, ami nyomán egyes szituációkban még kormánytagok is megkérdőjelezték a bírók függetlenségét. Lázár János egy január végi fórumán a HVG szerint arról beszélt, hogy meg kéne szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”. A tiszás bírók mítoszát a kormánypárt a Tisza Világ appból kiszivárgott névlistán szereplő bírói nevekre alapozza – fideszes szereplők a Bors Tisza-adókról szóló különszámának betiltásakor is pártossággal vádolták a bírákat.

Tavaly év végén a Kúria sem a bírókat vette védelmébe, hanem arról írt, hogy eljárhat azokkal a bírókkal szemben, akik letöltötték az alkalmazást. A Kúria szerint a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és pártatlanság, ezért tiltja az Alaptörvény a bírák párttagságát és politikai tevékenységét, a kötelező magatartási szabályok megsértésének pedig következményei vannak. Közleményük szerint az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében most is készek az eljárások lefolytatására.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Kúria küldött egy közleményt, melyben arról írtak, „valótlanság”, hogy ne vették volna védelmükbe a bírókat az adatbázissal kapcsolatban.

Az adatbázisban szereplő kúriai bírót érintő közérdekű bejelentés kivizsgálását követően a Kúria elnöke hivatalból feljelentést tett személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, aki „jogosulatlanul rögzítette” a munkatársuk adatát az adatbázisban. A közlemény szerint „a feljelentés eredményeként a büntetőeljárás során kideríthető, hogy az adatokat pontosan ki és milyen körülmények között rögzítette az adatbázisban, ami értelemszerűen a munkatársunk védelmét is szolgálja.” A feljelentésről január 23-án adtak ki közleményt.