Egyre kellemetlenebb helyzetbe került a magyar kormány az elmúlt napokban, hiszen fokozatosan összeomlik mindaz, amit az orosz–ukrán háború négy évvel ezelőtti kitörése óta építgetett. Vagyis miközben kommunikációjában diverzifikációról beszél, a gyakorlatban nem törekedett a függetlenedésre az orosz energiahordozóktól.

A hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező országok meg tudták ezt csinálni. Másrészről az legfeljebb a magyar kormánytagoknak okozhat meglepetést, hogy akármennyire is próbálkoznak, nem maradhat következmények nélkül a függés az oroszoktól.

Az oroszok még január 27-én reggel mértek csapást egy infrastrukturális létesítményre a Lviv megyei Brodi városában, ahol a kigyulladó olajkészítmények miatt sűrű füstoszlop alakult ki. A Lviv Megyei Katonai Közigazgatás tájékoztatása szerint dróntalálatot rögzítettek, a megtámadott létesítmény pedig a Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó berendezés volt. A tüzet a híradások szerint napokig nem tudták teljes egészében eloltani. Emiatt azóta nem érkezik orosz olaj Magyarországra a vezetéken keresztül.

A magyar kormány a szállítások leállása miatt az ukránokat kezdte el hibáztatni, sőt büntetni is. Szijjártó Péterék úgy vélik ugyanis, hogy „a vezeték műszakilag teljesen alkalmas lenne a szállítás újraindítására, semmifajta műszaki vagy technikai ok nem gátolja a szállítások újraindítását”. Mindezt úgy értelmezte a külügyminiszter, hogy Ukrajna „nagyon durva” módon avatkozik be a magyar választásba, „ezúttal Magyarország energiaellátásának biztonságát akarják kockáztatni”. Szijjártó szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai alapon úgy döntött, hogy nem engedi a kőolajszállítás újraindítását.

A magyar kommunikáció furcsaságaira az ukrán külügyi szóvivő is rávilágított, amikor a következőt írta a Telegramon:

„Magyarországnak az első naptól tudomása van arról, hogy pontosan miért állt le a kőolajvezeték működése. Egy ilyen helyzetben számunkra furcsának tűnik a magyar fél olyan nyilatkozatainak hiánya, amelyek egyértelműen megneveznék, hogy Oroszország lőtte a kőolajvezetéket, a kedvenc olajinjekciójukat, amelyen ülnek.”

A magyar kormány megoldása az lett, hogy a héten leállította a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, amit csak akkor fog feloldani, ha „újra engedik az ukránok”, hogy orosz olaj érkezzen a Barátságon. A dízel leállításáról döntött a szlovák kormány is, hiszen a Barátság őket is kiszolgálta orosz olajjal.

A kialakult helyzet miatt az Európai Bizottság rendkívüli ülést hívott össze jövő hét szerdára Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével. „Ad hoc Olajkoordinációs Csoport-ülést hívtunk össze, hogy megvitassuk az ellátási zavar hatásait és az üzemanyag-ellátás lehetséges alternatíváit” – mondta Anna-Kaisa Itkonen, a Bizottság szóvivője.

Az ukránoknak a vezetéknél égetőbb problémájuk is van

Az egyre harciasabb hangulatba kerülő magyar kormány az üzemanyag-szállítás leállításánál nem állt meg, nem hagyta abba a fenyegetőzést, további lépéseket helyezett kilátásba az ukránokkal szemben, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is nyomatékosított a kormányinfón. Az ukránoknak ugyanis az üzemanyag mellett gázt és áramot is szállítunk.

Könnyen előfordulhat, sőt, a 444-nek nyilatkozó Pletser Tamás szerint teljesen racionális az a forgatókönyv is, hogy a szállítások csak a háború végével állhatnak helyre a Barátság vezetéken. Akkor is lehetségesnek tűnik ez az elképzelés, ha kivesszük a történetből a magyar kormány által emlegetett ukrán politikai döntést.

Jelenleg az ukránoknak nem a Barátság helyreállítása lehet a prioritás, ennél sokkal nagyobb problémával küzdenek – hívta fel a figyelmet az Erste olaj- és gázipari elemzője. Azt Pletser Tamás is csak találgatni tudná, hogy a történteknek vannak-e politikai okai.