Hol vannak már azok az MSZP-kongresszusok, amik a sajtó részvételével zajlottak, a füstös folyosókon mindenkit meg lehetett szólítani, egymást kínálta cigarettájával újságíró és miniszterelnök, a büfében pedig rekordmennyiségben fogyott az unimukk.

Az MSZP az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően a nyilvánosság kizárásával tartotta meg a kongresszusát. Arról kellett dönteniük, hogy négy választókerület kivételével beállnak-e a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki párt, vagyis a Tisza jelöltjei mögé. Ez a négy választókerület a Budapest 8-as, 14-es és 16-os, valamint a Csongrád megyei 1-es, ahol Kunhalmi Ágnes, Vajda Zoltán, Hiller István és Szabó Sándor elindul – független jelölként. A kormányváltás érdekében mozgósítanának is, hogy „ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk-koalíció”.

A kongresszuson nem született meglepetés: „Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként úgy döntöttünk, hogy az MSZP nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson – írták. – Minden egyéni országgyűlési választókerületben a legtöbb változást akaró polgárt elérni képes ellenzéki jelöltet támogatjuk, köztük Kunhalmi Ágnest, Hiller Istvánt, Szabó Sándort és Vajda Zoltánt.”

Úgy tudjuk, hogy 128 igen, 5 nem és 7 tartózkodás mellett született meg a döntés.

Az MSZP szerint „a jelenlegi választási rendszer törvényesített csalásra épül, működése igazságtalan és esélykorlátozó a mai rezsim leváltása szempontjából. Jobboldali demagógia uralja a közéletet, a mai rezsim a nagyvállalatok profitját helyezi a magyar emberek biztonsága, megélhetése és egészsége elé. Ebben a rendkívüli helyzetben csak rendkívüli úton győzhető le a rezsim: ha minden egyéni választókerületben kizárólag a legerősebb ellenzéki jelölt indul a Fidesz jelöltjével szemben.”

A kampányban arra törekednek, hogy bemutassák a rezsimváltás utáni baloldali ajánlatot. A választás után számonkérik a kormányon a baloldali értékeket, és a remélt kormányváltás után új, arányosabbb választási rendszer kidolgozását kezdeményezik.

Az első kétharmados vereség óta lejtmenetben

Az MSZP utoljára a 2010-es országgyűlési választáson indult önállóan, de egészen a 2026-osig folyamatosan volt parlamenti frakciója - igaz, egyre zsugorodó, legutóbb már csak 10 tagú.

A pártállami MSZMP utódpártja a NER alatt újabb és újabb mélységekbe zuhant.

• 2011-ben kivált a Gyurcsány Ferenc vezette csoport, és megalapította a DK-t.
• 2014-ben először indult az MSZP egy pártszövetség részeként.
• 2018-ban nem szocialista politikus volt a párt miniszterelnök-jelöltje. (A korábbi miniszterelnökök közül Bajnai Gordon nem indult választáson, Medgyessy Péter pedig bár nem volt az MSZP tagja, az MSZMP-é viszont igen, párttagkönyv nélkül is a szocialista világot jelképezte.)
• 2019-ben az EP-választáson először előzte meg a DK az MSZP-t.
• A 2024-es EP-választás után – bár a DK-val és a Párbeszéddel közösen indultak – fennállásuk során először egyetlen politikusuk sem kerül be az európai parlamentbe.

Nem tett jót a párt népszerűségének, hogy a működése számos budapesti kerületben egy kifutóban lévő, pitiáner bűnszervezetre emlékeztetett, több vezetőjével kapcsolatban felmerült a Fidesszel való összejátszás gyanúja, miközben a párt 2010-es évek elején még létező vidéki hálózata lényegében megszűnt. Közben olyan sikeres polgármesterek is elhagyták, mint a II. kerületet vezető Őrsi Gergely vagy a szombathelyi Nemény András, és az utolsó nagyértékű ingatlanjuktól, a Villányi úti pártháztól is megváltak. A 2024-es EP-választás után a szocialistákat a legtöbb közvélemény-kutató már nem is tudta mérni.

Egyszemélyes Komjáthi-show

Az MSZP-nek a másfél évvel ezelőtti választási kudarc után kellett komolyabban szembenéznie az elmúlással, vezetése elsőre mégsem érezte úgy, hogy a választási eredmény után le kellene mondani. Molnár Zsolt pártigazgató például azt mondta: „a pánikszerű lemondások sok kárt tudnak okozni, jön a nyár, széteshet a párt”. Végül Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre, a két társelnök unszolásra csak lemondott, és így tett végül a sokszor Fidesszel való kollaborációval vádolt Molnár Zsolt is. A tisztújítás után már csak a magyarok vezérelvűségére hivatkozó, a pártja ötszázalékos népszerűségében bízó Komjáthi tért vissza az elnöki székbe.

Az új taktika része volt, hogy Magyar Pétert azzal vádolták, hogy lenyúlja az MSZP-programját. Komjáthi szerint „szinte pontról pontra” a szocialisták programját mondja fel. A Tisza elnöke szerinte a minimálbér emelését, a gazdagok megadóztatását nyúlta le az MSZP Rendszerváltást! című programjából.

A pártelnök amúgy megjelent és szót kapott a Tisza miskolci fórumán, és egy csepeli Lázárinfón is tiszteletét tette. A parlamentben Komjáthi konstruktívnak mutatkozott, amikor Orbán Viktortól kérdezhetett, amiért a miniszterelnök többször dicséretben is részesítette. „Nem kívánok magamnak jobb szakszervezeti ellenfelet, mint ön, a szociális kérdésekben 100 százalékos egyetértés van köztünk” – mondta egyszer.

Gyurcsány kicsekkolásával sem jöttek

Legalább egy évvel ezelőtt kiderült, hogy nem lesz újabb DK–MSZP-pártszövetség, és nem csak azért, mert a két pártnak együtt meg kellene ugrania a 10 százalékot. A szocialisták többsége meg van sértődve a DK-ra, túl sok sebet kaptak, kezdve onnan, hogy 2011-ben elhagyták az anyapártot, majd a választókerületi alkuk keretében olyan értékes kerület hullott Gyurcsányék ölébe, mint Újpest, ahol Varju László választásról választásra tündököl.

Gyurcsány Ferenc tavaly tavaszi visszavonulását is félreértették. „Most mi jövünk” – írták, de nem jöttek, csak annyi történt, hogy maradtak ugyanolyan mérhetetlenek, mint addig, a DK pedig elkezdett hozzájuk töpörödni.

Az optimizmus még ősszel is kitartott, mind a 106 egyéni választókerületben akartak indítani jelöltet. Voltak, akiket meg is neveztek, a siófoki alapszervezet például egy 18 éves ifjú reménységet. Lebegtették az egyezséget a DK-val, sőt megpendítették azt is, amiről nekik is tudniuk kellett, hogy teljes képtelenség: az ellenzéki előválasztást tiszástul, mindenestül.

Alig pár héttel ezelőtt beszéltünk Fábry Bélával, a párt egyik alapítójával, a választmány elnökhelyettesével. Ő az, aki végig kitartott az MSZP mellett, a pénteki kongresszuson is ott volt, róla készült a szimbolikus fotó 1989-ben, ahogy éppen száll ki a Trabantjából az MSZMP Központi Bizottságának épülete előtt. Arra a kérdésünkre, hogy tudna-e szavazni a Tiszára, így válaszolt:

„Rá leszek kényszerülve. Az MSZP-nek két stratégiai célja van. Az egyik a kormányváltás, a másik az életben maradás. Mert amíg társadalmi igazságtalanság van, addig baloldali pártra is szükség van. Ma ez a baloldali párt Magyarországon az MSZP. Ezt a két célt a választás alkalmával, félek, hogy nem tudjuk realizálni. Ha arra van szükség a kormányváltás érdekében, hogy az MSZP ne induljon, ezt vállalnunk kell. Viszont akkor ez a párt jövője szempontjából fájdalmas lesz, olyan, mint bekötött szemmel beugrani egy szakadékba, hátha lesz ott valami ág, amibe bele tudunk kapaszkodni.”