„Dolgozunk, felhatalmazásunk van, történik a kártalanítás (…) Minden érintett kis- és középvállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő, mezőgazdasági vállalkozó, aki érintettje a Bászna Gabona Zrt. általi károkozásnak, 100 százalékos mértékben megtéríti a magyar állam” – erről beszélt egy február közepi videójában Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a kormánypárt hajdúböszörményi képviselőjelöltje egy múlt heti videójában.
Papp, aki korábban agrárminisztériumi helyettes államtitkár volt, arról beszél a videóban, hogy a „középvállalkozók”, tehát a 49 főnél többet foglalkoztató, jelentősebb méretű vállalkozások is kaphatnak a kártalanításból. A Bászna Gabona-ügyben született rendelet alapján azonban ez nem így van, az ilyen méretű gazdasági szervezetek már nem számíthatnak kártalanításra.
A január 26-i Magyar Közlönyben megjelent 7/2026-os kormányrendelet [1] pontjában még valóban az áll, hogy az agrárkamara és a kormány célja is az: a Bászna Gabona „pénzügyi helyzetének megrendülése ne vezessen a terményüket részére értékesítő kis- és középbirtokon termelő gazdálkodók likviditási válságához”. Csakhogy az Általános rendelkezések részben, a 2. paragrafusban, amikor konkretizálják, hogy ki számít károsultnak, már azt olvasható, hogy e jogszabály szerint a károsult „az a természetes személy vagy az a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kisvállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozásnak minősülő vállalkozás”, amelynek jogos követelése van a Bászna Gabonával szemben. Vagyis középvállalkozásokról itt már szó sincs.
Egy, a cég helyzetét ismerő forrásunk szerint Papp videója nem azért figyelemreméltó, mert mást mond, mint ami a kormányrendeletben áll, hanem azért, mert a rendelet elhibázott, ugyanis a károsultak nagyon széles körét zárja ki a rendkívüli állami kárrendezésből. Forrásunk szerint ha nem az ügyben érintett vállalkozások számát nézzük, hanem a forgalmazott terménymennyiséget és az annak nyomán keletkezett követeléseket, akkor a termelőket érintő kár több mint fele is a középvállalkozókat sújtja. Ők a mostani rendelet alapján semmilyen állami kárrendezésben nem reménykedhetnek.
Az ügyben megkérdeztük az agrárkamarát, azt szerettük volna megtudni, hogy miért állítja Papp Zsolt azt: a középvállalkozások is 100 százalékos kártalanítást kapnak, ha a rendelet szerint ez nem így van. Arra is rákérdeztünk, hogy a kamarai elnök tud-e esetleg olyan jogszabályról, ami szintén a Bászna Gabona ügyében született, és kiterjeszti a kártérítést erre a körre, vagy csak arról van szó, hogy felismerte, szükség lenne a középvállalkozások kártalanítására is, és így próbálja elérni a rendelet módosítását, a károsultak körének kiterjesztését. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Papp Zsolt egyébként az áprilisi választáson a Fidesz jelöltje lesz a Hajdú-Bihar megyei 6. számú, hajdúböszörményi központi egyéni választókerületben. A tiszás ellenfele Göröghné Bocskai Éva hajdúböszörményi polgármester, akinek a videóban Papp oda is szúrt egyet, felidézve, hogy Göröghné korábban felhívást intézett a gazdákhoz: aki károsult, jelentkezzen, és segítenek neki. Maga a cég egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a székhelye Mátészalkán van, de a tevékenysége kiterjedt az észak-alföldi és észak-magyarországi megyék nagy területeire, de határon túli beszállítói is volt. A társaság felszámolási eljárása még nem kezdődött el, de csak idén hét végrehajtási eljárást rendeltek el ellene.
Ha már politika, azt is érdemes felidézni, hogy a cég több szálon is szorosan kötődött Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselőhöz, a párt alelnökéhez. A cégben korábban tulajdonos volt Kósa Lajos testvére és anyja is (aki korábban egy sertéstelep tulajdonosaként, valamint a „csengeri örökösnő”, Marika állítólagos megajándékozottjaként is szerepelt a hírekben). A mostani tulajdonos-vezérigazgató, akit február két hete letartóztattak a tízmilliárd forintos sikkasztás gyanúja miatt folyó eljárásban, szintén rokona Kósa Lajosnak, igaz, csak távoli rokonságban állnak. A korábban a 444-nek nyilatkozó megkárosított gazdák szerint a gondok azután kezdődtek, hogy Kósa testvére kiszállt a Básznából.
Amit Kósához kötött sokáig az is, hogy a jogi ügyeit az a Fiák István, majd az ő ügyvédi társulása intézte, aki Kósa ügyvédjeként dolgozott, illetve az övé volt a 2023-ban recski földomlást okozó andezitbánya. A 2018-ban mindössze 5 milliós tőkével alakult cég egyébként már néhány hónappal később több százmilliós silórendszert kezdett építeni, amit 500 millió forintos állami hitel segített. Amikor a 24.hu ez év elején megkereste a Bászna ügye miatt, Kósát, a fideszes politikus annyit mondott: „Ezt a telefonszámot felejtse el, ezen újságíróval még sosem beszéltem, és ezután sem fogok”, majd véget vetett a hívásnak.
Néha egy kis szerencse is elkél az üzleti életben, na.
A Partizánnak először sikerült megszólaltatnia Pólus Máriát, aki elhitette a Fidesz alelnökével, hogy 4,355 milliárd eurós örökség vár rá.
A vezérigazgatót csaknem 10 milliárdos sikkasztással gynaúsítják, amiért akár 15 év börtönt kaphat.
A megkárosított gazdák szerint ha nem lenne benne a történetben Kósa Lajos testvére, az állam nem reagált volna gyorsan a Bászna-botrányra. Attól félnek, hogy a kormány el fogja húzni a kártalanítást.
Egyelőre csak az időjárást okolják. 500 millióból kezelnék a helyiek lakhatási helyzetét.
A testvére is beszállt az építkezésbe.