A Helyzet: van! hétfői adásában Krekó Péter politikai pszichológussal, a Political Capital igazgatójával beszélgettünk arról, hogy fejben, lélekben hova jutottunk az elmúlt 16 évben, vajon sikerült-e Orbán Viktornak megreformálnia a magyar lelki karaktert.

Az ország mentális állapotára súlyos hatással lehet, hogy a Fidesz sorozatban a harmadik kampányát építi a háborús fenyegetésre. A mesterséges intelligenciának köszönhetően ez a hangulatkeltés vizuális vonalon már ott tart, hogy a kormánypárt legújabb kampányfilmjében már magyar apákat végeznek ki a fronton. Krekó szerint ilyenkor a primer félelmek kiaknázása a fő cél, vagyis egy olyan egyszerű asszociáció kialakítása, miszerint a Tisza Párt a háborúval egyenértékű, és aki a Tiszára szavaz, az a háborúra szavaz.

Emlékeztetett arra, hogy ennek a 2022-es választásokon nagyon komoly hatása volt. Utalt a Dimenzió Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely 2022-es felmérésére, ami közvetlenül a választások előtt azt mutatta, hogy a Fidesz-KDNP támogatóinak 88 százaléka tartotta igaznak a többször cáfolt állítást, miszerint Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába. Az ellenzéki közös lista támogatóinak is a 30 százaléka hitte el Fidesz üzenetét. A pártnélküliek körében 61 százalék adott hitelt az állításnak.

Krekó Péter szerint ezek az egyszerű asszociációk igenis működnek, és választásokat dönthetnek el. Több mint a lakosság fele abban a tudatban hozta meg a döntését, hogy amennyiben Márki-Zay Péterre és az Egyesült Ellenzékre szavaz, akkor magyar férfiakat vinnének a frontra. Ugyanez a sugallata a mostani, fejlövéses videónak is.

Arra figyelmeztetett, hogy ebből a szempontból nem vagyunk olyan nagyon messze a 2022-es helyzettől. Utalt a 21 Kutatóközpont január végi felmérésére, ami szerint a magyar társadalom 23 százaléka gondolja azt, hogy a Tisza győzelme esetén Magyarország háborúba lépne, és csak 54 százalék válaszolt úgy, hogy ez nem történhet meg. További 23 százaléknak nincs egyértelmű álláspontja vagy nem akart véleményt alkotni. Krekó szerint a Tisza Párt is tart attól, hogy ráégetik a háborúpárti jelzőt, ezért „szinte minden külpolitikai megnyilatkozásnak az első mondata az, hogy Magyarország nem akar háborút a Tisza részéről is, és a Tisza nem akar háborút”.

Beszélt arról is, hogy négy évvel azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, és most is bombázza az infrastruktúráját, a magyar kormány azt láttatja, hogy Ukrajna, Brüsszel és egyébként a Tisza Párt felelős a több ezer halálos áldozatért. „Mindez nagyon jól mutatja, hogy ez az orwelli típusú, a valóságot teljesen az inverzébe fordító politikai propaganda igenis működni tud, mert már látjuk ezzel kapcsolatban a kutatásokat” - mondta a szakértő.

„Azt gondolom, hogy itt mégiscsak háborús bűnök tagadása, relativizálása zajlik nemcsak a kormányközeli értelmiség, hanem a teljes kormányzat részéről is.”

Bár 2022-ben, a háború kitörésekor a Fidesz szavazóinak a többsége is Oroszországot hibáztatta elsősorban az invázió miatt, aztán az áprilisi választásra a saját szavazótáborában az Egyesült Államok és Ukrajna vált a háború fő felelősévé. „Most már eljutottunk oda, hogy a magyar kormány nem is nagyon titkolja, hogy Oroszország oldalán áll ebben a konfliktusban, és nem is nagyon próbálja azt elbábozni, hogy az áldozatot, tehát Ukrajnát próbálja valamilyen módon megmenteni.”

Ha a 2022-es tapasztalatból indulunk ki, akkor Krekó szerint ez az üzenet alkalmas lehet arra, hogy elbizonytalanítsa a Tisza szavazóinak egy részét, illetve átfordítsa a bizonytalanokat. „Ha megnézzük a mostani kutatásokat, akkor sokkal kevésbé tartják fontosnak a háború kérdését ma a magyarok, mint négy évvel ezelőtt. De a Fidesz nagyon komolyan dolgozik azon, és ennek kiváló illusztrációja ez az AI-generált videó is, hogy feljebb tornássza az ezzel kapcsolatos veszélyészlelést, és hát még viszonylag sok idő van hátra a választásokig” - mondta. Ha a Fidesz képes az ilyen akciókkal minél jobban meghatározni a közbeszédet, akkor a Tisza brandje annál inkább összekapcsolódhat a háborúval.