Frissítés: Az államtitkár fél négy körül, három órával a posztolás után eltávolította a videót, amin a Sej, a mi lobogónkat dal szólt a plakátja mellett. Annyit fűzött hozzá: „látom, a komcsiknak továbbra sem erőssége az irónia”, bár azt nem árulta el, ebben egészen pontosan mi volt az irónia, Takács nem fejtette ki.

Szerencsére mi előrelátóak voltunk, lementettük az örökbecsű darabot:

Mindössze kilenc másodperces videóval sikerült ma a Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulatát megszégyenítő önmegsemmisítő csapást végrehajtania Takács Péternek. A pápai székhelyű Veszprém megyei 4-es számú választókerületben egyéni jelöltként induló fideszes politikus – vagy kampánystábjának egy muzikális lelkületű tagja – megláthatta valahol, hogy egy villanypóznára erősített plakátja mellett ott leng-lobog a nemzeti trikolór, és máris munkához látott.

Eszébe juthatott ugyanis ennek a valakinek, aki végül a reels videót megkomponálta egy talán gyerekkorában hallott vidám, lendületes nóta, és legott alkotott, összevágott, aláfestett, kiposztolt.

Csakhogy a Sej, a mi lobogónkat című dal egyáltalán nem egy ártatlan, semmitmondó dalocska. Hanem a már 1947-ben, a kékcédulás választásokkal megkezdett, 1949-re végigvitt kommunista hatalomátvétel szimbolikus műve.

Egy moldvai népdalra írt a jeles költő, Jankovich Ferenc egy, a párt ideológiai irányának megfelelő verziót, ami a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) indulójává is vált. A dal második sorában szereplő fényes szellők, amik a sej, a mi lobogónkat fújták, a „fényes szelek nemzedékének” névadó kifejezése lett. Hogy az 1993-ban megjelent Pannon enciklopédiából idézzek: „Az egyszerű, fülbemászó szöveg annak a rendre ismétlődő, egyszerre felemelő és lesújtó történelmi tévhitnek adott hangot, hogy »holnapra« végbevihetők a nagy tettek, »megforgatható a világ«”.