A csütörtöki EU-csúcson Orbán Viktor kitartott a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolása mellett, a tárgyalás után a magyar miniszterelnök azt mondta: „Minden egyes érvet, a morálist is, a politikait is, meg a jogit is visszavertük, illetve sajátjainkat megvédtük.” Erre reagálva Friedrich Merz német kancellár a „hűtlenség durva aktusának” nevezte a magyar miniszterelnök lépését.

Majd azt mondta, Orbán magatartása mély nyomokat hagy, és olyan következményekkel jár majd, amik messze túlmutatnak ezen az eseményen.

Konkrétan a következő hosszú távú uniós költségvetésről szóló tárgyalásokat említette, mert ezek során csökkenthetik a Magyarországnak jutó uniós forrásokat, vagy még szigorúbb feltételekhez köthetik azok kifizetését. „Egyetértünk abban, hogy ami ma az Európai Tanácsban történt, azt így nem fogadjuk el” – mondta Merz.

A kormánybarát médiának tartott, péntek reggeli sajtótájékoztatóján Orbán minderre azzal reagált, hogy „nem vall jó ízlésre a kancellár mondandójának időzítése, igazán várhatott volna egy napot. Magyarország Németország általi megszállásának napján nem érdemes fenyegetni azt, akit korábban megszálltunk, a zsidókat deportáltunk, az országot elfoglaltuk és kifosztottuk. Ezt a napot meghagyhatta volna a kancellár esetleg arra, hogy az áldozatainkra emlékezzünk, és ne vele kelljen huzakodnunk. Mindegy, történt, ami történt. Láthatóan az ízlés nem erős oldala a mostani német kormánynak. És a történelmi emlékezet sem. Kár!”

A költségvetéssel kapcsolatos megjegyzésekre a magyar miniszterelnök annyit mondott, hogy a német kancellár még csak az első EU-s költségvetését csinálja, ő pedig már a harmadikat. „Ahhoz, hogy új költségvetés legyen, először le kell zárni a régit. Ez azt jelenti, hogy oda kell adják azt a pénzt, amit eddig nem adtak ide, egyébként nem lesz új költségvetés.”

Orbánnál már visszatérő hagyomány, hogy a náci múltra való utalásokkal próbálja érvényteleníteni a németek kritikáit. Egy decemberi kampánygyűlésen például Hitlerhez hasonlította Angela Merkel egyik kérését. Ezzel azt a képet építi, hogy a németek vezette régi-új Európa nem egyszerűen egy rossz irányba viszi a kontinenst, hanem a náci vészkorszakot idézi. Visszatérő toposza, hogy három német (Ursula von der Leyen, Manfred Weber és Friedrich Merz) vezeti vesztébe a kontinenst.

Az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé január 27-én állt le, amikor orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. Az olajszállítás leállása miatt a magyar kormány nem a drónt elindító oroszokat, hanem az ukránokat kezdte hibáztatni, azzal vádolták az ukrán vezetést, hogy politikai okokból állították le a szállítást. Válaszul február közepén Orbánék leállították a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, a szlovák kormány pedig leállította az ukrajnai áramszállítást. A magyar kormány erre még rátett egy lapáttal, és bejelentette, hogy addig blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást és az orosz szankciókat, amíg nem jön kőolaj a Barátság vezetéken.