Vlagyimir Putyin orosz elnök arra kérte a kulturális miniszterét, hogy gyorsítsák fel a külföldi filmekre vonatkozó kvóták bevezetését – írja a Meduza.
Putyin példaként Kínát és Franciaországot említette, ahol szerinte minden szigorúan szabályozott. Azt mondta, nem kellene hagyni, hogy „teljesen felesleges” tartalmak jöjjenek be, miközben a hazai filmgyártást nem támogatják eléggé.
Putyin azt állítja, nem betiltásról van szó, hanem arról, hogy ne támogassanak külföldi filmeket állami pénzből.
Azt kérte, hogy a kvótákról szóló szabályozást minél hamarabb vezessék be. Olga Ljubimova miniszter azt mondta, ez jogilag bonyolult kérdés, mert figyelembe kell venni a jogtulajdonosokat, a forgalmazókat és a mozikat is.
Közben az országban betiltották a Senki tanár úr Putyin ellen című filmet, ami 2026-ban Oscar-díjat nyert a legjobb dokumentumfilm kategóriában. A bíróság szerint a filmben látható egyik zászló az extremizmushoz köthető, a hangvétele pedig kritikus a háborúval és a hatalommal szemben.
A film bemutatja, hogyan is néz ki, amikor a háborús propaganda teljesen átveszi az irányítást az iskolák működése fölött. A főszereplő Pavel Talankin a 444-nek azt mondta, a film valahol arról is szól, hogynagyon rövid a távolság az iskolapad és a halál közt, és lám, úgy tűnik, ugyanilyen rövid lehet a távolság a tanári katedra és az Oscar-jelölés között is, csak az a lényeg, melyik irányba indulsz el.
Szinte minden kategóriában a favoritok nyertek a 98. Oscar-gálán: megszakadt Paul Thomas Anderson rossz szériája, jól szerepelt a Bűnösök is, először kapott operatőri díjat nő, és még holtverseny is volt.
A legjobb dokumentumfilm kategóriában Oscar-jelölt Egy kis senki Putyin ellen című film főszereplőjével és operatőrével, az Oroszországot a felvételeivel együtt elhagyó, ma már Prágában élő Senki tanár úrral, azaz Pavel Talankinnal a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon beszélgettünk.