Szabó Bence a Partizánban arról beszélt, fizikaliag és lelkileg is megterhelő volt számára az elmúlt 2,5 nap, ilyesmin soha életében nem ment még keresztül. Itt nem csak az eljárásra gondolt, hanem az ügy utóhatására is.
Azt mondta, nagyon sok gratuláló és támogató üzenetet kapott, letaglózó volt visszanézni a reakciókat. Ráadásul az első 24 órában teljes hírzár volt nála, mert nem volt semmilyen eszköze.
Az meglepte, hogy ilyen hirtelen gyanúsították meg, ennek szerinte - és az ügyvédje szerint is - izzadtságszaga van. Úgy véli, hogy most épp a lefoglalt eszközeiről mentik le az adatokat.
Azt tudta, hogy a Direkt36 cikkének megjelenése után elkezdik majd feltárni az információ forrását, és már akkor elhatározta, hogy beleáll.
A cikk reggel 6-kor jelent meg, ő felkészült a legrosszabb forgatókönyvre, pakolt váltás ruhát is arra az esetre, ha őrizetbe vennék, vagy bent tölti az éjszakát. Utóbbira kevés esélyt adott, ügyvédjével ugyanis végigvették, mivel vádolhatják meg első körben, és egyik sem volt olyan súlyos, ami ezt indokolta volna. Azt nem tudta kizárni, hogy az ő eljárásban is erőltetett intézkedés történik.
Azt mondta, hogy aznap az NNI-ben a munkaidő rendben lezajlott, de a levegőben érezni lehetett a feszültséget. Sejhető volt ugyanis, hogy belső körből került ki az információ. Napközben a két közvetlen vezetőjét behívatták a középvezetőhöz, ahol órákat töltöttek, majd a középvezető leültette az osztályon dolgozókat egy terembe. Ekkor még nem lehetett tudni, ki volt az információ forrása.
Szabó arról beszélt, már itt is az volt a narratíva, hogy aki kiadta az információt, az áruló, nincs rendőri lojalitás, az osztály munkája ellehetetlenül, ez egy arcvesztés az NNI részéről. Szabó úgy érezte, nem mindent gondoltak komolyan, de ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból. Mindenkit megkérdeztek, mit gondolnak a történtekől. Ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy örül annak, hogy ez az ügy kikerült. Ez már megerősítette a gyanút vele szemben, de nem mutogattak rá ujjal.
Ezek után délután 4-kor közölték velük, hogy senki nem mehet sehova, bejön az igazgató és a helyettese. Az NVSZ igazgatója is megérkezett, ekkor hallgattak meg mindenkit, úgy tűnt, elkezdik „vegzálni” az állományt, hazugságvizsgáló bevetéséről is szó volt.
Szabó nem akart ennek kitenni senkit, vállalta az ügyet. Felállt, és mondta, hogy ő adta ki az információkat.
A három vezető ezután meghallgatta őt, de nem vettek fel jegyzőkönyvet. Nekik is elmondta röviden, amit az előre rögzített Direkt36-os interjúban is, hogy úgy érezte, sehova nem lehet fordulni ezzel a történettel, hogy foglalkozzanak az üggyel.
Elképzelhető, hogy a meghallgatásáról hangfelvétel is készült, de ezt nem jelentették be neki. Miután elmondta, hogy ő vette fel a kapcsolatot újságíróval, valószínűleg megírták a feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség felé. Jó ideig ültették, őrizték, majd este 8-kor érkezett meg a nyomozó ügyészség és közölték, hogy kutatás lesz Szabónál.
A kutatásban hivatali visszaélés volt a gyanú, de nem indokolták meg, hogyan jutottak erre a következtetésre. Lényegében már itt gyanúsítottként kezelték, hiszen közölték vele a jogait és kötelességeit, de a gyanúsítotti kihallgatása a Központi Nyomozó Főügyészség Könyves Kálmán körúti épületében történt meg hajnal 3 után. Addig tartott a kutatás.
Szabó nem számított arra, hogy egyből gyanúsított lesz, azt gondolta, először elemzik az adatokat és ellenőrzik az állításait, de nem ez történt. Az ügyészségről hívta fel az ügyvédjét, hogy oda kellene menni, majd hozzátette, hogy „mehet ki a videó” (amit a Direkt36 felvett). Később ezt az információt nem tudta volna átadni, hiszen elvették a telefonját is.
Gulyás megkérdezte, hogy az osztályon milyen visszhangot váltott ki a cikk tartalma, amire Szabó azt mondta, miután az eljárás régebb óta ment, a történet nem volt idegen, ez már hónapok óta nyomasztotta az osztályt, bár tény, hogy „volt egy bizonyos fokú döbbenet” azok körében, akik nem ismerték ilyen mélyen az ügyet. Arról korábban is beszéltek, hogy maga az ügy milyen súlyos.
Szabó megismételte, többször próbálták jelezni, hogy itt titkosszolgálati beavatkozás lehet, de mindig lepattantak.
A cikk után az első reakció az volt, hogy mi lesz így az osztállyal. Szabó remélte, hogy ezek után elindul majd egy tényleges nyomozás, hogy kik a cikkben szereplő emberek (Henry és csapata). A többiek az osztályért aggódtak, sokan haragszanak rá a volt osztályán, nem feltétlen kedvelik jelenleg. Hallott olyan pletykákat, hogy az osztályt szét is robbathatják, ami ellen a műsorban is tiltakozott. Szerinte abszurd volna, ha kollektív büntetés érné a kollégáit (az osztály a gyermekpornográfia felderítésén dolgozik). Ha kell, az utcára vonul kollégái védelmében.
Gulyás ezek után a rendőrszakmai múltjáról kérdezte Szabót. Kiderült, hogy 2013-ban szerelt fel, a NAV bűnügyi igazgatóságánál kezdett, költségvetési csalás után nyomozott 6 évig, az utolsó másfél évben vezetőhelyettes volt. Gulyás hosszabban kérdezgette ezekről is. Szabó arról beszélt, politikaközeli, érzékeny ügyek is voltak ott, és pont azért jött el, mert sok lett a politika, nem tudta jó lelkiismerettel csinálni. A NAV-nál is voltak elhúzódó ügyek, de arra nem látott rá, hol dőlt el, hogy lassabban kell nyomozni.
Szabó azt mondta, azért örült, hogy az NNI gyermekvédelmi osztályára ment, mert itt van a legkevesebb politika, és ez a legnemesebb terület. Egészen más letartóztatni valakit, aki egy gyerek sérelmére követ el szexuális bűncselekményt, mint a költségvetésnek visszaszerezni pénzt.
Kaleta Gábor ügyére is rákérdezett Gulyás, mire Szabó azt mondta, ebben az ügyben még azelőtt nyomoztak, hogy odakerült volna. Valóban felháborító az alacsony büntetési tétel, de a Btk akkoriban ennyit rendelt erre, itt nem mutahtató ki semmilyen politikai ráhatás. Azóta szigorították a szabályt.
Szabó arról is beszélt, hogy a tiszás ügyben érdemi fejlemény nem történt a február végén adott interjúhoz képest. Gulyás belekérdezett több részletbe is, például hogy mit mondott Buddha (az egyik tiszás informatikus) a kutatás során, ki zsarolta, fenyegette és verte meg. Szabónak erről csak másodkézből vannak információ, mert akkor külföldön volt. Annyit tud, Buddha „egy személy kapcsán tudta elmondani, kicsoda, egyiküket sem ismerte.”
Gulyás kérdésére arról is beszélt, nem találtak egyértelmű nyomot arra a lefoglalt eszközökön, hogy kémprogrammal támadták volna a Tiszát. (Magyar Péter csütörtökön beszélt arról, hogy a Candiru nevű kémprogrammal támadták őket, erre gyűjtöttek információkat.)
Utána arra kérdez rá, ki V.E., aki először nyomasztotta a 19 éves Gundalfot, hogy dolgozzon neki, és a Tisza ellen. Gulyás megkérdezi, Vogel Evelinről van-e szó.
Szabó azt mondja, V.E. egyenlő Henryvel, az ő elbeszélése alapján nem egy és ugyanaz a személy Vogel Evelinnel, sőt, degradálóan nyilatkozott róla, hogy ő egy másik csapat tagja, és hogy balul sült el, amit csináltak, amatőrökkel nem foglalkozik, és hogy a hangfelvétel volt az egyetlen eredmény. "Úgy beszél az Evelinről, mint egy teljesen másik csapat tagjáról. Viszont úgy is mesélte az a Henry nevű személy, hogy az ő csapatuk a legjobb, és ők rendelkeznek a legfejlettebb eszközökkel, legtehetségesebb kollégákkal."
Közvetett úton kapta meg az információt egy vezetőtől, hogy Vogel Evelin havi 5 millió forintot kapott volna. Ez „elbeszélés szintjén” hangzott el, nem tudja, hogy a vezető is hallotta-e, mindenesetre kijelentés volt.
Más érzékeny ügynél is előfordult, hogy hogy nem a rendőrség hivatalos rendszerében helyeznek el egy jelentést (itt is Wordben kellett továbbítani). Akkor érzékeny egy ügy, mikor olyan személy érintett, aki iránt érdeklődik a média - magyarázta Szabó. Nem csak politikus, más közszereplő is lehet érintett.
Gulyás ezután azt firtatta, miért húzattak ki a tiszás jelentésből mindent, ami a szolgálatokra utalt. Szabó itt is elmondta, volt egy véleményes része a jelentésnek, amiben leírta, hogy a beszervezés módja, az alkalmazott eszközök, Henry erőforrásai alapján a titkosszolgálatokra lehet következtetni. „Úgy látszik, törekedtek az objektivitásra, hogy inkább csak azt írjuk le, ami a képernyőfelvételeken szerepel, amit találtunk az eszközökön.”
Szabó úgy véli, hogy szóban továbbadhatták a jelentésnek azt a részét, hogy itt vannak titkosszolgálatra utaló jelek. Nem a közvetlen felettesektől kapott utasítást ezekre (nyilván a kihúzásokra), ez magasabb szintről jött, de ezt nem akarta megnevezni.
Gulyás eztuán a speciális titkosszolgálati csoportra kérdezett rá, ami Szabóék szerint közvetlen kézi irányítás alatt van valamelyik miniszternél vagy államtitkárnál. Megkérdezte, hogy elméleti szinten kik jöhetnek itt szóba, mire Szabó azt mondta, „elméleti szinten az első, aki mindenkinek eszébe jut, Rogán Antal, aki alá vannak rendelve” a szolgálatok. „De én itt nem feltétlen állnék meg, és ennyit szeretnék mondani ezzel kapcsolatban.”
Gulyás még próbál visszakérdezni miniszteri nevek említése nélkül, mire Szabó azt mondja, voltak találgatások, de nem szeretne erről beszélni, hiszen találgatások lévén nem akar olyan tényállítást közölni, aminek nincs szilárd alapja.
Amikor Gulyás azt kérdezi, államtitkári szinten van-e valaki, aki érintett lehet, Szabó azt mondja, igen, ő tud gondolni valakire. Megerősíti, hogy van egy nagyon erős gyanúja ezzel kapcsolatban. Arról már nem szeretett volna beszélni, hogy ez az államtitkár a Rogán-minisztériumon belül vagy kívül van.
Az interjúban itt visszatértek Henryre, és Szabó a következő kérdésre arról beszél, nem merült fel, hogy mely médiumokat emlegethette Henry, mint amivel kapcsolatban vannak. Szabó felhívta a figyelmet, hogy ezt Henry közölte Gundalffal a beszélgetés során, és véleménye szerint kedvcsinlónak szánhatta.
Szabó szerint Henry arrogáns és nagyzoló stílusa Gundalf felé iskolapéldája a titkosszolgálati beszervezési kísérleteknek. Ilyenkor erőt akarnak mutatni, és kételyt ébresztenek a beszervezendő emberben. Úgy gondolja, hogy Henry azért osztott meg nagyon sok részletet Gundalffal (például a sajtóról), mert büszke a munkájára és hencegett. Szabó szerint ez nem volt egy okos döntés. Úgy véli, hogy lebecsülhették Gundalfot, és miután őt kirúgtúk a Tiszától, azt hitték, itt egy elégedetlen emberről van szó, ezért őt kell megkörnyékezni.
Gulyás arról is kérdezte Szabót, milyen ember lehet Gundalf, de erre nem tudott válaszolni. Inkább arról beszélt, hogy ha Henrynek és csapatának nem a Tisza Párt bedöntése volt a végcélja, akkor semmi nem indokolta, hogy azzal a két személlyel (Gundalf mellett itt vélhetően Buddhára gondolt) ilyesmik történjenek. Henry semmilyen közérdekű érvet nem hozott fel Gundalfnak a Tisza bedöntésével kapcsolatban - erősített rá Szabó. Ő Henry magánvélményében is azt látta, hogy a Tisza Pártot nem kívánatos dolognak tartja az ország életében.
Azt nem tudja, hogy Gundalf milyen hekkercsoportnak lehetett tagja, amivel Henry zsarolta.
Azt nem vette észre, hogy őt magát megfigyelték volna a nyomozás során (a lehetőségre a felettese figyelmeztette), most viszont ezer százalékig biztos benne, hogy jelenleg használnak ellene leplezett eszközt. A jelét nem tapasztalta, de ismeri a módszereket, és úgy gondolja, egy vagy kétféle módszert már bevetettek.
Árnyéknyomozást soha korábban nem végeztek, ez volt az első ügy, mikor megtették, mondta Szabó. Az ügy súlyosságára tekintettel léptek, ezt nem akarták elengedni, annyira felháborító dolgok voltak benne.
Szabó hallott olyan esetekről, mikor menesztettek ügyészt, mert nem akart "bizonyos személy ellen" vádat emelni egy olyan ügyben, amit a sajtóban is nyomon lehetett követni. Olyan bűnügyi vezetőről is tud, akit egy másik, sajtóban nyomon követhető ügy miatt bocsátottak el, mert nem volt hajlandó úgy cselekedni, ahogy felülről elvárt lett volna abban a szituációban.
Őket nem nevezte meg, de azt elmondta, tud olyan vidéki kapiányságról, ahol egy vezetőt elbocsátottak vagy átraktak más pozícióba.
Gulyás reagáltatta arra, amit Pintér Sándor nyilatkozott a Telexnek, hogy Szabót a kollégái árulónak tartják.
Szabó megismételte, amit az interjú elején már elmondott, hogy tudja, sokan haragszanak rá. „Az, hogy Pintér Sándor olyan szinten beavatkozik a narratívába, hogy árulónak nevez engem egy csoport ember nevében, azt igen erősnek gondolom egyébként, mert nem mindenki van ezen a véleményen. Kollektíve kijelenteni, hogy mindenki árulónak gondol, az egy erős narratíva egy belügyminisztertől.”
Szabó szerint Pintérnek két célja lehetett ezzel. Nem csak az ő tudtára akarta adni, hogy mindenki ellene fordult, hanem azt is meg akarta akadályozni, hogy más rendőrök is előlépjenek. Egy ilyen mondatnak ugyanis elrettentő hatása van. Egy kérdésre megerősítette, úgy érzi, hogy Pinér Sándor üzent.
Arra nem tudott egy „összegző véleményt” mondani, hogy Pintérnek milyen a megítélése az NNI-n belül, de arról beszélt, hogy a Fidesszel szemben magas az elégedetlenség az állományban. Hangsúlyozta, hogy egy rendőr nem politizálhat, és ő sem „egy párt felé vonzódás” miatt állt ki a nyilvánosság elé, még ha ezt is terjesztik róla. Ezt a narratívát ki is kérte magának.
Gulyás Gergely kormányinfós nyilatkozatára is rákérdezett Gulyás Márton. Idézte a minisztert, aki úgy fogalmazott, hogy „Szabó egy kémelhárítási művelet részleteit hozta nyilvánosságra, ami bűncselekmény és hivatali visszaélés, amit Gulyás Gergely szerint a kihallgatás során Szabó is elismert”. Erre a volt százados közölte, hogy ő a kihallgatáson nem tett vallomást, ez jegyzőkönyvezve van.
„Én üdvözlöm Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek a nyilatkozatát, hiszen ő akkor beigazolta, hogy titkosszolgálatok álltak az egész művelet mögött, még ha meg is ideologizálták, hogy ez egy kémelhárító művelet, de akkor ő igazolta az állításaimat, hogy titkosszolgálat mind az AH, mind a Henry csapata.”
Azzal folytatta, ő rendőrként tényleg nem ért a kémelhárításhoz, de - eljátszva a gondolattal, - ha elhisszük, hogy két ukrán kémről van szó, akkor vajon miért az a módszer, hogy bedöntünk egy pártot, és kiszivárogtatjuk 200 ezer ember adatait.
„Milyen bűnüldözési érdek vagy titkosszolgálati érdek indokolja, hogy emberek adatait adjuk ki azért, hogy két embert lekapcsoljunk? (...) Miért nem kémkedés miatt van az eljárás, miért haditechnikai eszközzel való visszaélés miatt?”
Gulyás Márton ezután arra kérdezett rá, hogy vajon a magyar szolgálatok Szabó megítélése szerint milyen méretű operációra képesek a magyar szolgálatok, és ha tényleg az a cél, hogy bedöntsenek egy ellenzéki pártot, akkor milyen kiterjedésben képesek erőforrásokat mozgósítani.
Szabó azt mondja, az alapján, amit ebben az ügyben tapasztalt, számára úgy tűnik, hogy több csapat is rendelkezésre áll. Be tudnak szervezni személyeket, valószínűleg cégeket is, és jelentős készpénzzel tudnak támogatni műveleteket. Nem korlátlan, de jelentős erőforrással rendelkeznek. „Hogy milyen célok mentén, vagy hogy van megideologizálva, hogy miért csináljuk ezeket, engem az érdekel a legjobban.”
Szabó beszélt arról is, Henry azzal dicsekedett, több embert ők szerveztek be a párthoz, de Szabó szerint a Tisza megtette a szükséges intézkedéseket. Olyanok is lehettek, akiknek hozzáfértek a „dolgaihoz” Henryék, de itt neveket nem említett.
Szabó szerint Henry valójában nem diszponált emberek felett, ő koordinátor volt, úgymond tartótiszt, aki be akart szervezni embereket. „Szinte biztos” abban is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak köze volt ahhoz a bejelentéshez, ami az NMHH-hoz érkezett gyermekpornográfiával kapcsolatban. (Ez volt az alapbejelentés, ami után kivonultak a két informatikushoz.)
Beszélt arról is, hogy ő már korábban beadta a lemondását, ami májusban járt volna le. A jelenlegi rendszer szerint ő soha többet nem kerülhet vissza rendőrség kötelékébe, vagy ha vissza is kerül valamilyen úton-módon, akkor mindent a nulláról kellene kezdenie, rendfokozat nélkül. Van B terve, jelentkezett helyekre, de erről nem akart még beszélni.
Gulyás megkérdezte, hogy ha kormányváltás lesz, lehet-e még vissza útja az NNI-hez, mire azt mondta, hogy ha a rendszer változik, lehet, hogy más elbírálás alá esik, amit megtett, és talán esélyt adnak arra, hogy valamilyen nyomozati részhez visszajusson.
„Egyszer viccelődtem azzal, hogyha esetleg tényleg lenne valamilyen formában Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, az lenne az én helyem, a NAV-os és NNI-s múlt együtt kapóra jönne, és tudnám már most, hogy milyen nyersanyagból kell dolgozni, hol kell elindulni.”
Megköszönte, hogy Magyar Péter az interjú alatt egy posztban megüzente neki, hogy kormányváltás esetén várják vissza a rendőrség kötelékébe vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalba, de megismételte, nem politikai érdekből csinálta, amit tett.
Olyan forgatókönyv nem járt a fejében, hogy a felettese vagy Pintér Sándor hálás lesz azért, hogy napvilágra került egy ilyen súlyos bűncselekmény, sőt, csak olyan forgatókönyvei voltak, ami szerint az információt kiadót üldözni fogják. Eddig minden aszerint alakul, amivel számolt, így a gyanúsítás is. Ezért nem lepődött meg túlzottan. A legrosszabb forgatókönyv az lett volna, ha lecsukják.
Noha Pintér azt mondta, ő az ügyről nem tudott semmit, Szabó úgy tudja, hogy felkerült az információ a BM-be, a belügyminiszter pedig nem örült Henry és csapata tevékenységének.
Titkos állami elitosztag akarta kicsinálni az ellenzéket, de egy tizenéves hekker nem tojt be, és a haverjával ellentervet szőtt. A kémeknek nem maradt más választásuk, mint kamusztorival nyomozókat uszítani rájuk, de egy rendőr inkább a lelkiismeretére hallgatott. 2026, magyarul beszélő, 3D, megtörtént események alapján.
Felvázoltak egy kémtörténetet, de egy állítást sem próbáltak tagadni vagy korrigálni.
Az ügyvéd nem számított rá, hogy ilyen gyorsan meggyanúsítják védencét.
A Tisza elnöke a 444-nek elmondta: Rogánék kiszerveznek feladatokat magán titkosszolgálatoknak, amit az állam nem tud vagy nem mer elvállalni.
Egy „Henry” néven futó rejtélyes alak korábban be akarta szervezni őket, hogy árulják el a pártot. „Henry” még a későbbi adatszivárgást is megjósolta nekik. A tiszások le akarták buktatni, ám ekkor jöttek a rendőrök.
Azt, hogy két független szerv közül az egyik a másikat nyomás alá helyezze, a belügyminiszter nehezen tudja értelmezni.
Szabó Bence névvel és arccal állt bele, hogy a Tisza ellen titkosszolgálati akció zajlott. A Direkt36 erről szóló cikkének megjelenése után házkutatást tartottak a nyomozónál.