• Komló baloldali munkásváros volt, de 2010 óta fideszes.
• A város választókerületében már háromszor nyert Hoppál Péter.
• A Tisza feltűnése azonban a helyi erőviszonyokat is megváltoztatta, állítják helyiek.
• A Fidesz már csak a nyugdíjasokra számíthat, mondják.

A magyar települések közül talán csak Dunaújváros köszönhet még annyit a szocializmusnak, mint Komló. A Mecsek északi lábánál fekvő falu nemcsak városi rangot kapott 1951-ben, hanem pár év alatt az ország egyik leggazdagabb települése lett, miután feketekőszén bányái miatt kiemelt figyelmet kapott a „vas és acél országát” építő kommunista párttól.

A pártvezetés még azt is elintézte, hogy 1961-ben a világűrből nemrég visszatért Jurij Gagarin is Komlóra látogasson. Az akkor 24 ezer fős városban közel 40 ezer ember fogadta a szovjet űrhajóst. Az esemény jelentőségét jól jelzi, ha megpróbáljuk elképzelni, ahogy a világ jelenlegi leghíresebb embere, Donald Trump beszédet mond az iparáról híres kisváros, Göd főterén. Még a legnagyobb fantáziával is közel lehetetlen feladat.

A dicsőséges évek viszont nem tartottak örökké. A rendszerváltás után összeomlott a magyar nehézipar és bányászat, 2000-re pedig az utolsó komlói bányát is bezárták. Kilőtt a munkanélküliség, megkezdődött az elvándorlás. A gazdasági folyamatok a politikára is hatást gyakoroltak: a baloldali munkásváros szép lassan fideszes lett. De vajon az áprilisi választáson is az marad? Erre a kérdésre kerestük a választ a városban, ahol a Tisza Pártnak – az 1953-as Szabad Népet idézve – „mindenáron győznie kell”.

Egy bánya torzói

Mivel a bányászmúlt ismerete nélkül nem lehet megérteni Komlót, először a város egyik legismertebb bányászával, Varga Péterrel beszélgettünk.