A bűncselekmény gyanúja hiányzik – a BRFK gazdaságvédelmi osztálya ezzel indokolta, hogy egy hónapig tartó feljelentés-kiegészítés után elutasította azt a feljelentést, amit a Mol bennfenteskereskedelem-gyanús tranzakciója miatt tett egy magánszemély. A feljelentő lapunknak is elküldte a végzést, amit megmutattunk egy büntetőjogásznak, aki neve elhallgatását kérve úgy reagált: „ez tipikus példája annak, amikor valamiért nagyon nem akarnak nyomozást indítani”. A feljelentő hasonló véleményen volt: azzal a megjegyzéssel küldte el a határozatot, hogy „süt belőle, hogy nem akarnak nyomozást indítani”.

A feljelentést a neve elhallgatását kérő magánszemély – aki lapunknak azt mondta, nincs köze a cég ügyeihez, csak a sajtóban megjelent hírek alapján érezte úgy, hogy valamit tennie kell – még február végén tette a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentést a rendőrség befogadta, de a Készenléti Rendőrség NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya egy február 27-én kelt határozattal azt hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyben illetékes BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályához. Mint korábban megírtuk, a rendőrség előbb feljelentés-kiegészítést rendelt el, majd annak harmincnapos határidejének leteltével arra jutott, nincs itt semmi látnivaló.

A végzésből kiderül egyébként, hogy mi is történt ez alatt a harminc nap alatt, de előbb röviden arról, hogy mi ez az ügy. A történet még február végén kezdődött, amikor a 24.hu arról számolt be, hogy a Mol több vezetőjénél bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke közérdekű bejelentéssel fordult az MNB-hez, amiben kérte annak kivizsgálását, hogy a Mol megsértette-e a tájékoztatási kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben a cég vezető tisztségviselői végrehajtottak-e bennfentes tranzakciókat.

A cikk nyomán a 444 kiderítette, hogy három Mol-vezető Mol-részvényei túlnyomó részétől (91,22-100 százalékától) megvált a Barátság-kőolajvezeték elleni, azóta is tartó leállást okozó orosz támadás január 27-i és az olajszállítás leállásáról szóló, február 16-i Mol-bejelentés közötti időszakban. Anthony Radev és Járai Zsigmond igazgatósági tagok, valamint Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes összesen 1 366 010 112 forintnyi bevételt értek el a tranzakciókkal.

Varga Mihály jegybankelnök már február 24-én, az első hír megjelenésének napján elmondta a Reuters kérdésére, hogy az eljárás elindult, vizsgálják, történt-e jogsértés az érintett tranzakciók során. Az eljárás sorsát firtató kérdéseinkre az MNB március közepén azt válaszolta: „A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan vizsgálja a tőkepiaci kibocsátókkal kapcsolatos tranzakciókat. A jegybank a MOL Nyrt. részvényeivel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanújára vonatkozó bejelentés alapján megvizsgálja, hogy sérültek-e a kibocsátóhoz kötődő egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések. Amíg a hatósági eljárás zajlik, az MNB arról további részleteket nem közölhet.”

A rendőrség nyomozást visszautasító végzését egyébként kedd este kézbesítettek a feljelentőnek, néhány órával azután, hogy a 444 kérdésére, már nem először, annyit válaszoltak: „a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a feljelentés-kiegészítés folyamatban van”. Ez csak apró érdekessége az ügynek, az igazán figyelemreméltó állítások magában a végzésben olvashatók.

Abból ugyanis az tűnik ki, hogy az egy hónapnyi adatgyűjtés során a rendőrség egyrészt egyetlen darab újságcikk alapján tájékozódott az ügyben. Az ráadásul nem is a 24.hu eredeti híre, nem is az annak nyomán a lapunkban megjelent részletes számítás a tranzakciók értékéről és nagyságrendjéről. Ezek helyett a rendőrség csak egy, az eredeti 24.hu-cikkből készült néhány bekezdéses lapszemlére hivatkozik: „Adatgyűjtés során megállapításra került, hogy a Népszava weboldalán »Másfél milliárd forintot kaszált néhány MOL vezető részvények eladásával a Barátság kőolajvezeték leállásakor« címmel cikk jelent meg”; ezt a cikket két bekezdésben foglalták össze a határozatban.

Mit tett még a rendelkezésére álló egy hónapban a BRFK? Összeszedte a bennfentes kereskedelem törvényi minősítését – ez nagyjából háromnegyed oldal a levélben egy Btk-paragrafus és egy EU-rendelet alapján –, letöltötte a tőzsde honlapjáról az érintett tranzakciókról szóló közzétételt, valamint felvilágosítást kért az MNB-től, amelynek a válaszát idézve leírta az üggyel kapcsolatos Mol-álláspontot (miszerint minden rendben történt). Magát a Molt nem keresték meg, ahogy az ügyet elindító TEBÉSZ vezetőjét sem, egy, a bennfentes kereskedelem kérdésében jártas szakértőt sem, ennyi is elég volt, hogy megállapítsák: nincs itt semmi látnivaló.

A határozat legmeglepőbb állítása az, hogy

„az MNB tájékoztatása alapján jelenleg nem folytatnak piacfelügyeleti eljárást, azonban felügyeleti tevékenysége körében adatgyűjtést végez a cselekmény kapcsán”.

Mivel ez ellentmondani látszik az MNB-től kapott korábbi tájékoztatásnak, illetve Varga jegybankelnök szavainak, megkérdeztük a nemzeti bankot, hogy akkor most van eljárás vagy nincs eljárás, és ha van, milyen eljárás is van. A cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a szerdán kora reggel elküldött emailünkre, ahogyan a BRFK sem válaszolt a feljelentés-kiegészítéssel kapcsolatos kérdéseinkre.

A dolog egyébként várhatóan nem marad annyiban. A feljelentést benyújtó magánszemély ugyanis kérdésünkre azt írta: „Tervezek panaszt tenni, van rá 8 nap, de még nem fogalmaztam meg”.