A fővárosban és Pest megyében kiugróan magas, Északkelet-Magyarországon a legalacsonyabb a választási részvétel

Délután egy óráig már több mint négymillióan szavaztak, ami extrém magas, 54,14 százalékos részvételi rekordot jelent – négy éve még délután háromkor is kisebb volt ez az arány.

Ha megnézzük a választókerületi bontást, azt látjuk, hogy a szavazók főleg Budapesten és a fővárosi agglomerációban voltak aktívak a nap első felében. Öt olyan körzet van, ahol a 60 százalékot is meghaladta a részvétel: a Dunakeszi, a Budaörs, a Gödöllő és az Érd központú Pest megyeiek, valamint a budapesti 15. számú (XVII.-XVIII. kerületi). A következő ötben is csak budapesti és Pest megyei körzetek vannak, a 11. legmagasabb részvételű Békéscsaba (58,58 százalék) az első olyan választókerület, ami nem a központi régióban van.

A másik végletet az ország északkeleti régiója jelenti, jól látszik a térképen, hogy a Barcs központú somogyi körzetet leszámítva Szabolcsban és Borsodban a legalacsonyabbak a részvételi adatok. Összesen 17 választókerület van, ahol még nem érte el az 50 százalékot a részvétel délután 1-ig, az ózdi 41,75 százalék a legalacsonyabb, majd jön a vásárosnaményi (44 százalék) és a mátészalkai (44,89 százalék).

A négy évvel ezelőttihez képest nem meglepő módon minden választókerületben nőtt a részvétel, a legkisebb mértékben, mindössze 7,84 százalékkal a sárbogárdi központú Fejér megyei 5-ös körzetben (a fővárosi és Pest megyei adatokat a választókerületek átírása miatt nehéz összehasonlítani). A másik végletet a győri 2-es számú körzet jelenti 18,74 százalékpontos növekedéssel, amitől nem sokkal marad el az egri (18,18 százalék), illetve közel 18 százalékpontos volt a tatabányai körzetben is a részvételi növekedés (17,91 százalék).

Ha a településtípusonkénti részvételi adatokat nézzük, akkor kora délutánra még egyértelműbbé vált a már délelőtti látható jelenség: a kisebb településeken, kis- és nagyközségekben sokkal alacsonyabb volt a bővülés, mint a városokban, különösen a megyei jogú városokban.

Mindez ahhoz vezetett, hogy délután egy órakor a kisközségi és nagyközségi választási részvétel messze elmaradt a városiaktól. Főleg a közép- és megyei jogú városokban lőtt ki a szavazási hajlandóság. Előbbiekben négy év még 40 százalék alatt volt, míg a megyei jogú városokban volt eddig idén a legmagasabb a részvétel, szemben a négy évvel ezelőttivel.

A Fidesz számára, ahogy korábban is írtuk, ez a változás minden bizonnyal rossz hír. A Medián néhány nappal ezelőtt publikált adatsora szerint ugyanis a megyei jogú városokban 52:27 a Tisza támogatottsága a Fidesszel szemben, míg a községekben csak 41:35-re vezet a Medián mérése szerint az ellenzéki párt (a fővárosban a legnagyobb a Tisza előnye, ott 54:25-öt mértek). Vagyis a szavazói aktivitás ott a legmagasabb, ahol alacsonyabb a Fidesz támogatottsága, és ott a legalacsonyabb, ahol a legjobban áll a kormánypárt.

Megyei bontásban az látszik, hogy Pest megyében voltak a legaktívabbak a szavazók 58,01 százalékos részvétellel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkevésbé aktívak (47,62 százalék). A négy évvel ezelőttihez képest Pest megyében nőtt a legnagyobb mértékben a részvétel, 15,81 százalékponttal, míg a legkisebb növekedést Szabolcsban látni, de ott is 12,36 százalékponttal magasabb a részvételi arány a négy évvel ezelőttinél.