• Hogyan szavazz biztosan érvényesen?
• Mi számít választási csalásnak?
• És mit tudsz tenni, ha észreveszel egyet?
• Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segít a válaszokban.

Kezdjük a legfontosabbal. Ahhoz, hogy érvényes szavazatot adj le, legyen nálad érvényes, arcképes igazolvány, és bár a magyar állam is próbálkozik digitális lenni, ide nem lesz elég a DÁP-os applikációnkat mutogatni. Lakcímkártyát viszont idén már nem kell vinni.

Miután igazoltad a személyazonosságodat, alá kell írni a névjegyzéket, itt azonban nagyon figyelj, hogy jó sort írj alá, nehogy valaki más rubrikájába szignózz.

Ha megkaptad a szavazólapokat, azt is ellenőrizd, hogy két lapot kaptál-e (egy egyénit és egy listásat), a nemzetiségi szavazók pedig külön figyeljenek. Korábbi szavazásokon ugyanis Döbrentey Dániel szerint előfordult, hogy valaki véletlenül csak egy szavazólapot kapott, vagy két lapot kapott ugyan, de ugyanolyanokat (például két listás lapot).

Az utóbbi évek szavazásain trend lett, hogy az ikszek mellett firkák is kerülnek szavazólapra. Ezek a rajzok alapból nem érvénytelenítik a szavazatodat. Ha rajzolsz, akkor az egyetlen, amire figyelni kell, hogy a férfi nemi szervek, a fuck NER vagy éppen Orbán győzelmi terve és más kreatív szövegek, rajzok semmiképpen ne lógjanak bele abba a választási karikába, ahová NEM tennél ikszet.

Ugyanis ha belelóg, és pont úgy sikerül két vonalat húznunk, hogy azok keresztezik egymást, akkor vagy rossz helyre szavazunk, vagy érvénytelen lesz a szavazatunk, mert máshová is megy az iksz.

Tehát előbb ikszeld be a neked szimpatikus pártot és jelöltet, aztán ha úgy érzed, máshova óvatosan lehet rajzolgatni, és ezzel szórakoztatni a szavazatszámlálókat.

A 2022-es népszavazáson például ilyen remek alkotások is születtek, itt szándékosan elrontott szavazatokkal (ment az iksz mindenhova).

Nagyon fontos, hogy ellenőrizd, mindkét lapra kaptál-e pecsétet a szavazóbizottságtól, ezek nélkül ugyanis szintén nem érvényes a szavazatod.

Szintén újdonság lesz az idei szavazáson, hogy csak akkor adnak borítékot, ha kérsz. Ha nem kérsz, akkor félbehajtva, csak úgy, pőrén is be lehet dobni az urnába. Döbrentey Dániel azt mondja, nincs különösebb jelentősége, hogy borítékban vagy anélkül dobjuk be szavazatot, de aki biztos akar lenni benne, hogy senki sem leskelődik, miközben az urna nyílásába gyömöszöli a szavazólapját, vagy biztonságot ad neki egy lezárt boríték, az kérjen nyugodtan.

Az viszont nagyon fontos, hogy akik átjelentkezéssel vagy külképviseleten szavaznak, mindenképp kapjanak (zöld) borítékot, és nekik nemcsak használniuk kell azt, de bedobás előtt le is kell zárniuk.

Az a gyanús, ami nem gyanús?

Bár a szavazóhelyiségek is tele lesznek őrszemekkel, akiknek a feladatáról ebben a cikkben írtunk, ha a saját érvényes szavazatod mellett még másokra is akarsz koncentrálni, akkor érdemes nyitott szemmel járni a szavazóhelyiségben.

Döbrentey Dániel azonban mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy nem biztos, hogy minden kiszúrt hiba választási csalás része lenne, lehetséges, hogy csak adminisztratív hibák történnek.

Vannak azért egyértelmű jelek.

Gyanús lehet például az, ha azt látod, hogy a szavazatszámláló bizottság egyik tagja nagyon pörgeti a névjegyzéket, netán ki is szalad ezután telefonálni egyet. Ebben az esetben ugyanis épp annak lehetsz a tanúja, hogy a pártdelegált ellenőrzi, hogy „az emberei” eljöttek-e szavazni, és ha nem, akkor felhívja őket.

Az is gyanakvásra adhat okot, ha egy segítő sokadjára jelenik meg a szavazóhelyiségben valaki kíséretében, netán több embert is kísér. A választási törvény lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élő, írni-olvasni nem tudó vagy más nehézséggel küzdő emberek segítővel menjenek szavazni, azonban ez nagyon gyakran táptalaja a visszaéléseknek is. Ma ez már a kontroll eszköze: így ellenőrzik a szavazatvásárlók, hogy a pénzükért cserébe a megvesztegetett emberek valóban „jó helyre” szavaznak-e. Döbrentey szerint az is árulkodó lehet, ha a segítő nem családtag, bár a törvény szerint nem kötelező annak lennie, de mégis gyanús lehet, ha nem így van.

Ugyancsak megvásárolt szavazatra utalhat, ha a bizottság asztalán, vagy a falon szavaz, nem pedig a fülkében. Ezt a törvény nem tiltja, de mégis gyanakvásra adhat okot, hogy valamit demonstrálni vagy bizonyítani szeretne a szavazó.

Gyanúra adhat okot, ha azt látod, hogy buszokkal érkezik több ember a szavazóhelyiséghez, és őket egy ember tereli be. Ez is egy nagyon klasszikus formája a megvásárolt vagy szervezett szavazásnak.

Mit lehet tenni?

Ha a fentieket tapasztalod egyszerű választópolgárként a szavazóhelyiségben, akkor elég korlátozottak a fellépési lehetőségeid. Sokkal több lehetőség van a szavazókörön kívüli fellépésre.

„Választópolgárként semmilyen esetleges jogsértést ne próbáljunk meg fizikailag megakadályozni, ugyanis nem vagyunk hatóság” – mondja Döbrentey.

Tehát, ha azt látod, hogy valakit noszogat a segítője, hogy szavazzon, semmiképp ne vesd rá magadat a szavazólapjára. Ha a bizottság is látja, akkor nekik kötelességük jegyzőkönyvezni az esetet, bűncselekmény esetén pedig rendőrt is hívni, ha azonban csak te veszed észre, felhívhatod a bizottság figyelmét a jegyzőkönyvezésre.

Döbrentey azt mondja, hogy ha nagyon bátor vagy, akkor a szavazóhelyiségen kívül megpróbálhatod megkérdezni például a busszal érkezett embereket, hogy miért így jöttek. Döbrentey szerint sokszor naivak az emberek, és kérdés nélkül elmondják, hogy mit kaptak a szavazatukért. Ilyenkor jelezheted ezt is a bizottságnak, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, de nem kötelességük elhinni neked, hogy jogsértést tapasztaltál.

A jogsértések videós rögzítésével kapcsolatban a TASZ jogásza azt mondja, hogy a törvény szerint a bizottság tagjai nem készíthetnek felvételt a jogsértésekről, a sajtó igen, a szavazókról viszont nem rendelkezik a törvény. Döbrentey szerint ezért az a bírósági gyakorlat alkalmazandó, miszerint „a jogsértés bizonyítására lehet kép- és hangfelvételt készíteni és azt hatóság előtt felhasználni”. Ezt utána megmutathatod a bizottságnak, hogy jegyzőkönyvezzék, vagy eljuttathatod a sajtónak. Azt viszont fontos leszögezni, hogy a jegyzőkönyv nem eljárás: abból csak akkor lesz eljárás, ha a bizottság pártdelegáltja elküldi a pártjának, akik feljelentést tesznek, kifogást nyújtanak be vagy a nyilvánossághoz fordulnak.

Egyszerű civilként rendőrt viszont csak akkor hívj, ha nemcsak a gyanú merül fel, hanem egyértelmű, hogy bűncselekmény történt, és ezt bizonyítani is tudod. Például ha valaki fizikai erőszakot alkalmaz egy szavazóval szemben.

Döbrentey azt mondja, hogy semmiképp se erőszakoskodj azokkal szemben, akik valószínűleg jogsértést követnek el, de szóban számonkérni lehet akár a szavazóhelyiségben is (a választókat nem akadályozva), ennek rád nézve jogi következménye nem valószínű, hogy lesz.

Ha valaki szavazás előtt ennél jobban el akar mélyedni abban, hogy mit lehet és mit nem, el tudja olvasni az oktatóanyagokat a tisztaszavazas.hu-n. Ha pedig szavazáskor van segítségre szüksége, a jogsegely@tasz.hu e-mail-címre lehet írni.

Ha jogsértést tapasztalsz, várjuk mi is a jelzéseket a megirom@444.hu-ra.