Napok múlva derülhet ki, hogy tényleg kétharmada lesz-e a Tiszának

Eredmények még nincsenek, de hatalmas Tisza győzelmet hozott ki a 21 Kutatóközpont legutolsó mérése, ami szerint a Tisza 55, a Fidesz 38 százalékon áll. A mérésük szerint kétharmad környékén van a Tisza Párt, egy mandátummal lehet kevesebbjük. A Medián is hasonlót mért, azt a számsort is az urnazárás után hozták nyilvánosságra. Aszerint a listás szavazatok 55,5 százalékára számíthat, a Fidesz 37,9 százalékon állhat. A Medián szerint is kétharmad közelében van a Tisza, sőt, meg is haladhatja azt. Az előrejelzés szerint a várható mandátumszám 131-139 között lehet, 133-tól van kétharmad.

A választás tényleges eredményére pár órát még várni kell, sőt, az is előfordulhat, hogy csak egy hét alatt derül ki, hogy megvan-e a Tiszának a kétharmad.

Hiába zárnak ugyanis este 7-kor a szavazókörök, az összes szavazatot nem számolhatják össze, minden egyéni választókerületben „nyitva” kell hagyni egy-egy körzetet, hogy azokhoz tudják keverni azok szavazatait, akiknek van magyarországi lakcíme, de nem a lakóhelyükön szavaznak. Így tudják biztosítani, hogy mindenki titkosan szavazhasson.

Ilyen szempontból ugyanolyanok azok, akik átjelentkezéssel szavaznak, mint akik a külképviseleten: a lakcímük szerinti egyéni választókerületi jelöltre, illetve valamelyik párt listájára voksolhatnak.

Ezekben a „nyitva hagyott” körzetekben április 17-én vagy 18-án (pénteken vagy szombaton) végzik el a számolást, ennek pontos dátumát a Nemzeti Választási Iroda sem tudta megmondani előre. Idén csaknem 224 ezren jelentkeztek át más belföldi címre, és több mint 90 ezren jelentkeztek be külképviseleti szavazásra. Ha közülük mindenki elmegy voksolni, az jelentősen befolyásolhatja a végeredményt - így a mandátum sorsát - az olyan egyéni választókerületekben, ahol nagyon szűk a különbség az első és második helyezett között. Ráadásul ez a több mint 300 ezer szavazat kiegészül azokkal a szavazatokkal, amiket a számlálásra kijelölt szavazókörben adtak le, így a végső szám még magasabb. A pártlistára leadott szavazatokon is múlhat 1-2 mandátum sorsa. (A Fideszt megtámogató levélszavazatokat már elkezdték számolni.)

Az átbillenő mandátumok pedig az erőviszonyokat is jelentősen befolyásolják, főleg, ha azokon múlik a kétharmad. Arról már nem is beszélve, hogy ha lesz olyan kis párt, amelyik 5,01 százalékkal csúszik be, a később megszámolt szavazatok miatt ki is eshetnek, hiszen módosulnak a százalékok. 2022-ben például a Mi Hazánk a belföldi listás szavazatokkal 6,15 százalékon állt, ebből lett végül 5,88 százalék, az összes szavazat összeszámolása után.

Csaltak, nem csaltak? Ez mennyit számít?

Elég felfokozott hangulatban készültek a mostani választásra, „őrszemek” próbálják kiszűrni a fideszes választási csalásokat (miközben a fideszesek a Tiszát vádolják szavazatvásárlással), ami egyrészt a szavazóköröknél okozhat feszültséget, másrészt sok képi bizonyíték lehet az esetleges csalásokra.

A szavazás napján elkövetett csalásokat három napon belül lehet kifogással megtámadni, amikor még nincs is meg a végeredmény - mondta a 444-nek Döbrentey Dániel, a TASZ Választási Jogi Projektjének vezetője. A joggyakorlat viszont nem egyértelmű, van olyan döntés, ami szerint csak a végeredményről szóló határozatot lehet megtámadni, ami értelemszerűen ilyenkor még nincs. Más szerint csalás miatt is meg lehet semmisíteni a végeredményt. Az önkormányzati választásnál azért egyszerűbb a helyzet, mert ott aznap megvan a végeredmény is.

Az viszont szerinte biztos, hogy „ilyen eljárási okokból nem lehetetlenülhet el annak vizsgálata, ha valaki súlyos szavazás napi csalást mutat be, és nem kizárt, hogy ez alapján elrendeljék a szavazás megismétlését, bár országgyűlési választáson soha nem sikerült még eredményesen megtámadni a végeredményt.”

A végleges határozatot a törvény szövege szerint csak azon az alapon lehet megtámadni, hogy rosszul számolták össze a szavazatokat, vagy érvénytelennek vették az érvényest, azaz számszaki hibát vétettek.

(Elkerülendő a főpolgármester-választás utáni cirkuszt, törvénybe foglalták, hogy abban az egyéni választókerületben, ahol 100-nál kisebb a különbség az első és második helyezett között, automatikusan újra kell számolni a szavazatokat.) Az eredmény megállapítása kapcsán ugyanakkor az is felmerül, hogy az akkor is törvénysértő lehet, ha a jogsértően befolyásolt választópolgárok által leadott szavazatokat érvényesnek tekintették - itt utalunk vissza a korábbi, ellentmondásos joggyakorlatra.

Az mondjuk nem lesz egyszerű, hogy a bizonyítékról bemutatott - szélsőséges esetben mesterséges intelligenciával legyártott - videók alapján 3 napon belül el kell döntenie a helyi választási bizottságoknak.

Az egyéni választókerületi választási bizottság által meghozott határozat ellen a Nemzeti Választási Bizottságnál lehet fellebbezni, amelynek 3 napja van a mérlegelésre, az ő határozatukat a Kúrián lehet megtámadni, ahol szintén 3 nap van dönteni. Ezután még lehetséges, hogy van egy kör az alkotmányjogi panasszal, amiről 5 napon belül kell határoznia az Alkotmánybíróságnak. Amennyiben az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek találja a Kúria döntését, beindulhat egy oda-vissza labdázás, ahogy a mostani kampányidőszakban is láttuk: ekkor a Kúria új határozatot hoz, amit újra meg lehet támadni az Alkotmánybíróság előtt és így tovább.

Ugyanez a pingpong indulhat be akkor is, mikor a vesztes fél megtámadja az eredményt valamelyik körzetben, illetve újraszámlálást kér - mondja Döbrentey. Hasonlóan bonyolult és hosszadalmas eljárás zajlott le a Karácsony - Vitézy párharcban 2024-ben. Előfordulhat, hogy valahol meg kell ismételni a választást, amit 30 napon belül kell kiírni. A jogorvoslati lehetőségek itt is ugyanazok.

Viszont „amíg nincs az egyéni eredmény mindenhol kihirdetve, addig hivatalosan nincs vége a választásnak.”

Előfordulhat, hogy megismételt választás nélkül is bőven május lesz, mire megvan a hivatalos végeredmény, amikor már lassan az új parlamentnek is meg kell alakulnia (a törvény értelmében a választást követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni az alakuló ülést).

Döbrentey szerint extrém esetben azt sem lehet kizárni, hogy még nem lesz teljes létszámon a parlament, mikor döntenek mondjuk a miniszterelnök személyéről, mert több mandátum sorsa sem dől még el.

De ha már extrém eset: olyan itthon nem fordulhat elő, mint Romániában, hogy a Nemzeti Választási Bizottság vagy a Kúria egy döntéssel megsemmisíti az egész választás eredményét, hiszen itt technikailag 107 külön eredményről van szó a 106 egyéni körzet és a pártlisták miatt. Mindegyikről egyenként kell dönteni.

Ez egy szereplő lépheti meg: az Orbán-kormány, amely a választás után egy ideig még teljesen hatalomban marad: ügyvezető kormánnyá az új Országgyűlés megalakulásával válik. Sőt, a veszélyhelyzet egészen május 13-ig tart. Döbrentey szerint - szigorúan formailag - a kormány hozhat olyan rendeletet a veszélyhelyzetre hivatkozva, ami kimondja, hogy külföldi beavatkozás miatt érvénytelen a Nemzeti Választási Bizottság vagy az egyes választási bizottságok eredményt megállapító határozata. Ez egy rendkívül extrém példa, aminek komoly politikai ára lehet és ami a jogállamisággal összeegyeztethetetlen – hangsúlyozta Döbrentey.

Sulyoknak nagy (lett volna) a mozgástere

Bár az előrejelzések nagyon nem ezt mutatják, elméletben kijöhetett volna egy olyan választási eredmény, hogy egyik nagy párt sem szerez abszolút többséget (a mandátumok felénél eggyel többet), kell egy másik párt is a többséghez. Ilyenkor elég nagy a köztársasági elnök mozgástere, a jogszabályok szerint semmi nem köti őt, hogy a több mandátumot elnyert párt elnökét kérje fel a kormányalakítási tárgyalásokra. Persze ez ismét jogállamisági és legitimációs kérdéseket vet fel – mondta Döbrentey.

Tételezzük fel, hogy ha a Fidesznek a Mi Hazánkkal lenne (lett volna) meg az abszolút többsége, Sulyok Tamás Orbán Viktort is felkérheti kormányalakításra. Ilyen esetben a kisebbségi kormányzással is lehet próbálkozni, ami elég komoly alkukat igényel.

A lényeg, hogy az új országgyűlésnek ilyenkor is meg kell választania feles többséggel azt, akit az államfő felkér miniszterelnöknek. Döbrentey Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy itt a képviselők felének szavazata is elég. Hozzátette, „a köztársasági elnök bármely lépése során figyelembe kell venni, hogy ő nem csupán a nemzet egységének kifejezője, de az államszervezet demokratikus működése fölött is őrködik az Alaptörvény rendelkezései alapján.” (Gondolatkísérletnek persze jó, hogy elhúzódó jogorvoslatok esetén majd az a 20 képviselő választ miniszterelnököt, akinek már igazolták a mandátumát, de amint beül a valós többség, bizalmatlansági indítvánnyal eltávolíthatják a trükközéssel megválasztott kormányfőt.)

Ha nem megy át az első miniszterelnök-jelölt, és a javaslat megtételéhez képest 40 napon belül senkit nem sikerül elfogadtatni a képviselők többségével, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, és 120 napon belül új választás jön.

A 4 évvel ezelőtti menetrend

4 éve a folyamat úgy nézett ki, hogy április 3-án lement a választás, 16-án a Nemzeti Választási Bizottság bejelentette a választások végeredményét, Áder János köztársasági elnök április 22-re hívta össze a pártok vezetőit az alakuló ülés előkészítésének megbeszélésére, majd 29-én reggel fogadta Orbán Viktort, és felkérte a kormányalakításra. Itt mondjuk semmilyen kérdés nem volt, a Fidesz akkor már zsinórban negyedszer nyert kétharmaddal.

Az új országgyűlés május 2-án alakult meg, aznap tett javaslatot Áder hivatalosan a miniszterelnök személyére. A kormányprogramot és a miniszterelnök személyét május 16-án fogadta el a parlament. Az országgyűlés honlapja szerint május 24-én alakult meg az új kormány a miniszterek eskütételével, de valójában már napokkal korábban, május 18-án megtartották az alakuló ülést.

(A címlapi kép Kovács Bendegúz munkája.)