Április 10-én, két nappal az országgyűlési választások előtt a Lázár János építési és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó MÁV több mint 8 milliárd forintért megvásárolta a Dunakeszi Vasútgépész International Kft.-t, amit mindössze három héttel korábban alapítottak – írja a 24.hu.

A cégiratok alapján a társaságot március 19-én alapította a felszámolás alatt álló Ganz-MaVag International Kft. 10 ezer eurós törzstőkével. A Ganz-MaVag International korábban a dunakeszi járműgyártáshoz és az egyiptomi vasúti kocsikra vonatkozó, nagy értékű szerződéshez kapcsolódó cégháló kulcsszereplője volt. Fénykorában 100 milliárd forint feletti árbevételt és több mint 15 milliárd forintos profitot ért el, miközben a tulajdonosok – köztük NER-közeli üzleti körök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, az MCC-alapító Tombor András és a Mol-vezér Hernádi Zsolt érdekeltségei – jelentős, összesen mintegy 10 milliárd forintos osztalékot vettek ki a cégből. Később azonban a teljesítmény meredeken romlott, és 2022–2024 között több mint 28,5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel.

A most megvásárolt társaság létrehozása egy speciális, a felszámolási eljárásokban alkalmazott szétválasztásos konstrukcióval történt: a problémás anyacégből leválasztották az értékesebb eszközöket és szerződéseket, majd ezeket egy új, formálisan adósságmentes cégbe helyezték át. Hasonló módszert alkalmaztak korábban más, a dunakeszi gyártóbázishoz kapcsolódó cégek esetében is: a Dunakeszi Járműjavító és a hozzá kapcsolódó ingatlanvagyon elemeit szintén új cégekbe szervezték ki, amiket a MÁV több mint 20 milliárd forintért vásárolt meg. A mostani ügylettel együtt így már mintegy 28 milliárd forint közpénzt fordítottak arra, hogy az állam átvegye a működőképes elemeket és fenntartsa a termelést.

Ahogy azt a lap írja, az ügylet pontos tartalma azonban nem átlátható: bár a 8,037 milliárd forintos vételár ismert, nem derül ki egyértelműen, hogy milyen konkrét vagyonelemek indokolják ezt az összeget. A dokumentumok főként szerződéslistákat tartalmaznak, amik nagyrészt az egyiptomi vasúti projekthez kapcsolódnak, miközben valamennyi vagyontárgy jelzáloggal terhelt.

Közben beszállítók és hitelezők szerint a dunakeszi üzemben a termelés továbbra is alacsony intenzitással, de zajlik, elsősorban a MÁV-os megrendelések révén, miközben a kisebb cégek többségét az állam nagyrészt – mintegy 93–94 százalékban – kifizette. A nagyobb hitelezők azonban továbbra sem jutottak pénzükhöz, és a bizonytalan helyzet miatt a beszállítók egy része már csak előre fizetés mellett dolgozik.

Frissítés (12:54)

A cikk megjelenése után Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója közleményt adott ki. „A MÁV-csoport a tulajdonos államtól feladatba kapta a Dunakeszi Járműjavítót tulajdonló, csődbe jutott magáncégek visszavásárlását. Ehhez a cégcsoport külön, dedikált forrásokat kapott, amelyről a Kormány hozott döntést, a forrást tehát nem más, fontos céloktól vonja el a cégcsoport. A MÁV-ot közvetlen, anyagi kár az akvizícióval nem éri, a reorganizáció és a mostani visszaállamosítás pénzügyi költségei a központi költségvetést terhelik. A MÁV-ot közvetett módon ugyanakkor nagyon is érintette-érinti a járműjavító privatizálása, reorganizációja és mostani visszavásároltatása. A dunakeszi járműgyártó- és karbantartó bázis problémái a tavaly őszi csőd óta rendkívül nagy kihívást jelentenek számunkra a menetrendhez szükséges járműállomány kiállítása során. A bázis ugyanis a MÁV megrendelésére végezte az IC és nemzetközi kocsik karbantartását, ami a cég visszavásárlásáig ellehetetlenült. A karbantartási és javítási szolgáltatásokban keletkező többhónapos kényszerszünet sajnos tovább tetézi a vasúti járműhiányt, és egészen nyár végéig érezteti majd a hatását a mindennapi forgalomban. A tanulság egyértelmű: a saját járműjavító bázis hiánya kezelhetetlen kockázatokat hordoz egy MÁV méretű közszolgáltató vasútvállalat működésében. A járműgyártó- és karbantartó bázis visszakerülése a MÁV-csoportba szakmailag igazolható lépés, míg az eladása hiba volt” – írta.